| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Kik azok a vikingek? Legfrissebb lapszám (15. évfolyam 3. szám) | Korábbi számok

Füst, lefejezés, szexrabszolgák és hajók – hogyan temették el halottaikat a vikingek?

Az északi népre sokszor sokan mind a mai napig vademberek csoportjaiként tekintenek. Pedig ezek a „barbár vademberek” sok tekintetben civilizáltabb életformát követtek, mint délebbi szomszédjaik. A temetkezési szokásaik azonban nem mindig sorolhatók ezen „civilizált életforma” tartozékai közé.

 

Eddig ismeretlen viking településre bukkanhattak Észak-Amerikában

Ez lehet minden idők valaha felfedezett második helyszíni bizonyítéka, amely ara utal, hogy Amerika északi részén egykor viking kolóniák létesültek.

 

Feleségvadászat: a nők miatt fosztogatták végig Nyugat-Európát a vikingek?

Miután a vikingek 793-ban megvetették a lábukat Lindisfarne szigetén, hosszú évtizedeken át tartó fosztogatássorozat vette kezdetét.

 

Kegyetlenül bántak rabszolgáikkal a vikingek

Az Európa északi területei mentén „fosztogató”, „vérszomjas” vikingekről negatív kép a legutóbbi évtizedekben jelentősen átalakult.

Magyar tudósok kimutatták, hogy mikor voltak hatékonyak a vikingek navigációs kristályai

A magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni.

Először bizonyították DNS-vizsgálattal, hogy nők is voltak a viking harcosok között

A néhai harcosnak két X kromoszómája volt, ám egyetlen Y kromoszómával sem rendelkezett, írta a American Journal of Physical Anthropology.

Kiderült, a vikingek már a honfoglalás előtt ellátták hallal Közép-Európát

A tőkehalakat liofilizálással, azaz fagyasztva szárítással tartósították, a norvég klíma ugyanis alkalmas volt erre.

Részegen legyilkolta az embereit, vezeklésként keresztes hadjáratot vezetett a dán király

A 8. század végén keresztény kolostorok kifosztásával kezdődött, néhány évszázaddal később ehhez képest valószerűtlen befejezéssel végződött a viking kor.

Csodatévő szent viking király egykori sírjára bukkantak

A korában Testes Olafként is emlegetett, halála után szinte azonnal szentté kikiáltott II. Olaf Haraldsson egykori szentélyére bukkantak.

 

10 érdekesség a vikingekről

Tévhit, hogy a vikingek szarvas sisakot hordtak volna. A viking harcosok népszerű ábrázolásmódja a 19. századi festészet nyomán vált elterjedtté.

 

Vikingek Párizs kapujánál, avagy miként lett a kis mezővárosból francia központ

885 novemberére a mindössze egy apró szajnai szigetre kiterjedő Párizs már nem először találkozott a Skandináviából kirajzó viking portyázókkal.

A lapszám többi cikke:

Ülő holtak és lefejezett karvalyok – mit tudunk a viking-kor előtti vikingekről?
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma