Az első világháború végkimenetele legkésőbb 1917-ben gyakorlatilag eldőlt: ekkor döntött az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa az ország hadba lépéséről a központi hatalmakkal szemben az antant oldalán
| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.Szigorúan ellenőrzött vonatok Legfrissebb lapszám (10. évfolyam 1. szám) | Korábbi számok
BAROSS
A vasminiszter tevékenysége a vicclapok tükrében
A 19. század második felében a korbeli lapokban — és nemcsak a vicclapokban — rendszeresen jelentek meg metsző humorú karikatúrák a politikusokról.
VÁROS
A vasút ellentmondásos hatása a városra
Székesfehérvár kedvező földrajzi fekvése során vált fontos útvonalcsomóponttá; többek között vásárövi, völgybejárati és útváros jellege eredményezte, hogy az Árpád-korban országos székhellyé fejlődött.
RÁKÓCZI
A vasút reprezentációs szerepe II. Rákóczi Ferenc újratemetésén
A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke (1711) után II. Rákóczi Ferenc fejedelem és legkitartóbb hívei először Lengyelországba, majd Franciaországba menekültek, végül 1716-ban III. Ahmed szultán kérésére Törökországba érkeztek.
A dunántúli vasútkirály: Szájbely Gyula
 |
A kortársak nevezték „vasútépítő képviselőnek" is, a szerény jelzővel Szájbely illette magát. |
|---|
A vasút szerepe Balatonfüred forgalmának alakulására
 |
A 19. század derekán útnak indulni a Balatonhoz, egyet jelentett Füred fel-keresésével. |
|---|
A görbe vasutak világa - A gyöngyösi vasútügy
 |
Gyöngyös városa a vasútépítési láz érdekei és panamái közt elveszítette fővasútvonalbéli posztját. |
|---|
RÁKÓCZI
A vasút reprezentációs szerepe II. Rákóczi Ferenc újratemetésén
A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke (1711) után II. Rákóczi Ferenc fejedelem és legkitartóbb hívei először Lengyelországba, majd Franciaországba menekültek, végül 1716-ban III. Ahmed szultán kérésére Törökországba érkeztek.
ISKOLA
A vasút hatása az iskoláztatásra
A 20. század első felében folyó diskurzusok nem túl hízelgő előfeltevések fényében tárgyalták a vasutak szerepét az iskolázásban.
Az E-folyóirat korábbi számai
10. évfolyam (2012)
Szigorúan ellenőrzött vonatok9. évfolyam (2011)
Válságos idők
Bűnös élvezetek
Álmainkban Amerika
Mítoszok és tévhitek8. évfolyam (2010)
Klímatörténet
Legendás fotósok
Iszom a sört, szívem mámorban fürdik
A fővárosi közélelmezési intézményrendszer7. évfolyam (2009)
Húsz év távlatából
Fejezetek a cigányok történetéből
Rivális nemzeti narratívák
Műemlékvédelmi kihívások6. évfolyam (2008)
Kilistázott történelem
Történelmi hétköznapok Győrben
Közös múlt a magyar és a szlovák tankönyvekben
A népi demokráciák története5. évfolyam (2007)
A Korán nőképe
Egyháztörténet a kommunizmus árnyékában
Háborús bűnösök
Fókuszban a történelemtanítás4. évfolyam (2006)
A digitalizált örökség nyomában
1956 hónapról hónapra
Csernobil 20
A magyar egyháztörténet forrásai3. évfolyam (2005)
Kora újkori történetek
Az amerikai elnökök titkai
Magyarország az I. világháborúban
Az örökségvédelem kihívásai2. évfolyam (2002)
Kosáry 90
Háború Irakban
Környezettörténet
Kémek, kódok, korok1. évfolyam (2001)
A burkha mögé bújt ország
A törökkor fordulópontjai
Julius Caesar és kora
BékeszerződésekE-folyóirat
A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus folyóirata.
Szerkesztőbizottság:
Engel Pál
Katona Csaba, Kovács Tamás, Láng Orsolya, Major Balázs, Nagy Kornél, Pálffy Géza, Tallai Gábor, Tóth Eszter Zsófia, Vörös Miklós
A szerkesztőség e-mail címe:
editors@mult-kor.hu
Alapítók: Bartal Csaba, Balázs Bálint, Éva-Erdei András
Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Fekete István
Munkatársak: Ács Tibor, Balázs Bálint, Dömsödi Balázs, Kulcsár Ádám, Szecsey István
Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000
