| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Egyháztörténet a kommunizmus árnyékában 5. évfolyam 3. szám | Korábbi számok

Teológiai útkeresés a szocializmus évtizedeiben

A hatvanas évek közepétől a magyar katolikus egyház kebelében is kibontakozott egy olyan teológiai munkálkodás, amely nem csupán a neves külföldi teológusok nézeteit ismételgette - bár mindenekelőtt Karl Rahner hatása vitán felül áll -, hanem teológiai válaszokat kívánt adni a magyar egyház konkrét helyzetéből fakadó kérdésekre. Ezt a `hivatalos` teológiai irányzatot, amit a kortársak egyszerűen csak `magyar teológia` névvel illettek, elsősorban Gál Ferenc, Nyíri Tamás, Szennay András és Cserháti József neve fémjelezte.

 

 

Tények és/vagy konstrukciók?

A szociológia szakirodalmában közhelynek számít az a kijelentés, hogy az élettörténetek tényekre épített konstrukciók. Ha komolyan vesszük ezt a meghatározást, akkor az adatokat elemző kutató nehéz helyzetbe kerülhet akkor, amikor meg akarja állapítani, hogy mit tekintsen ténynek és mit `személyes igazságnak`, vagyis konstrukciónak a rendelkezésére álló anyagokban.

 

Adalékok a jezsuita világszolidarizmus történetéhez

Az 1965. júniusában lezárt Rózsa-per egy olyan változóban lévő - átmeneti - kül- és belpolitikai feltételrendszerben formálódott, amikor a külső hatások és a belpolitikai lépések, intézkedések észrevehetően egymásra reflektáltak.

A katolikus egyház szociális szerepvállalása a magyarországi kistelepüléseken

A 20. század második felében bekövetkezett politikai, gazdasági és társadalmi változások olyan folyamatokat indukáltak, amelyek jelentősen átalakították a gazdasági központoktól távol fekvő, kisebb települések lakosságának életét. A mezőgazdaság szocialista kollektivizálása, az urbanizációs tendenciák, az állami redisztribúció sajátosságai tovább fokozták a lokális közösségek bomlását, a rurális térségben élők hátrányainak halmozódását. A leszakadó falvak helyzete a rendszerváltozást követő időszakban tovább romlott.

Meghurcolt-Ügynök-Tartótiszt. A Securitate irattárának egyháztörténeti forrásai

A titkosszolgálati levéltár fontossága egyháztörténeti szempontból nagyon nagy, hiszen úgy a Dej, mint a Ceauşescu korszakban az üldözött egyház az esetleges büntetőjogi felhasználástól való félelemben csökkentette a belső írásosságát. Ez nem feltétlenül a keletkezett iratok mennyiségére, mint inkább az iratok forrásértékére értendő. Erre az egyik legkézenfekvőbb példa a megfigyelt papokkal való levelezés visszafogottságú hangvétele.

A román Egyházügyi Hivatal Irattárának hasznosíthatósága

A román kommunizmus történetének feldolgozása a '90-es években nagy nehézségek árán indult meg. A kutatóknak szembesülniük kellett a levéltári források hozzáférhetetlenségével, és a kutatások akadályoztatásával. A román kommunizmus bűnének feltárására létrehozott ún. Tismăneanu Bizottság tagjainak nyílt lehetősége először olyan forráskibocsátó állami intézmények irattárának, iratanyagának a feltárására, amelyek mindezidáig zárolva voltak a történésztársadalom tagjai előtt. Ennek köszönhetően indulhattak meg a kutatások a román Egyházügyi Hivatal Irattárában is.

 

A bencések közelmúltjának kutatása

A Pannonhalmi Szent Benedek Rend helye és szerepe a 20. század második felének katolikus egyházában, majd a megmaradó négy szerzetesrend sorában. Láttatni kell, hogy szellemi ereje, létszáma, intézményrendszere révén milyen súllyal volt és maradt jelen a történeti változások közepette a magyar társadalomban és az egyházban.

 

Templomból a kultúrházba

A Kádár-korszak egyházpolitikája napjainkig hatóan formálta át az embereknek a valláshoz és az egyházakhoz való viszonyát, az életmód gyökeres átalakulásával egyidejűleg a vallásos tradíciók is megváltoztak, új formák jöttek létre, miközben évszázados szokások tűntek el szinte egyik napról a másikra. A szocializmus évtizedeiben az egyházak teljesen elveszítették közéleti szerepüket, a magánéletben azonban - igaz, egyre csökkenő mértékben - megőrizték befolyásukat. Az emberi életúthoz fűződő vallási átmeneti rítusok (keresztelés, házasság, temetés) helyettesítésére hozták létre a szocialista szertartásokat, felismerve azt, hogy az egyházak befolyását teljességgel csak a vallásosság letörésével szüntethetik meg.

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma