| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Történelmi hétköznapok Győrben 6. évfolyam 3. szám | Korábbi számok

Tanulmányok köszöntik a győri levéltárügy jeles képviselőjét

2006-ban ünnepelte 50. születésnapját a hazai történész- és levéltárügy egyik kiemelkedő személyisége. Bana József tiszteletére pályatársai emlékkötetet jelentettek meg, E-folyóiratunkban most ennek tanulmányaiból szemezgetünk.

Bűnözés 

Bűnöző prostituáltak Budapesten

Az első világháború végén legálisan működő, ún. igazolványos, vagy bárcás kéjnők, a magánkéjnők életét még közel sem befolyásolta annyira a bűnözés, mint a későbbi korokban.

Kicsapongások 

Ritkán elégedett meg egy nő egyetlen férfivel

Egy Szombathely 17. századi boszorkányperei és városi jegyzőkönyvei alapján készült tanulmány szerint a paráznaság vádja mögött az ágyasságtól a kurválkodásig számos ügy meghúzódhatott.

A nép java 

Tornát javasoltak a túlsúlyos elvtársaknak

A Rákosi Mátyás neve által fémjelzett időszakban az elvtársi vezetés fáradhatatlanul dolgozott a nép "javán". Mindezt tekintélyes kalóriamennyiséggel kellett kompenzálni.

Lopással vádolták a megyei párttitkár feleségét

A régi görög eposzok isten és emberképét idézi az egykori Győr-Sopron megyei pártelit viszálykodása 1965-ben.

Paráználkodással vádolták a reformkor diósgyőri plébánosát

1844 elején névtelen feljelentés érdekezett az egri főegyházmegyei hatósághoz Mihálik András diósgyőri plébános ellen.

Meghúzzuk a zamzigot és átgémblizünk a taccson

1954-ben négy budapesti fiatal bátor, ám azokban az években korántsem szokatlan tettre határozta el magát.

Nőügyei miatt mentették fel a zalaegerszegi párttitkárt

Seress János nőügyei és italozásai miatt - érdemei ellenére - sokszor komoly fejtörést okozott feletteseinek.

Peres ügyek 

Buzogánnyal ütötték le a királyi levélhordozót

A középkori Magyarország pereskedésekhez vezető birtokügyei nem voltak mentesek az erőszakos cselekményektől.

Alkoholisták az ókorban 

Megbecsülték a részegeket az ókori Egyiptomban

A részegség és a mámor pozitív megítélést kapott Egyiptomban, még a Középbirodalom idején is, mert úgy tartották, az emberek ebben az állapotban kerülhetnek közelebb az Istenségekhez.

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma