| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

A törökkor fordulópontjai 1. évfolyam 3. szám | Korábbi számok

In memoriam Engel Pál

2001. augusztus 21-én, életének 64. évében súlyos betegség után elhunyt Engel Pál, a Múlt-kor szerkesztőbizottsági tagja, tanárunk, barátunk. Legfrissebb számunkkal rá emlékezünk, s emlékét kegyelettel őrizzük meg.

 

A másfél évszázadnyi török uralom mérlege

A magyar állam történetének kevés olyan sorsfordító eseménye volt, mint a mohácsi csata.

 

Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött

A kézirat első közrebocsájtótja vetette fel azt a lehetőséget, hogy e munkát az a Zay Ferenc (1505-1570) írhatta, aki jeles végvidéki huszárkapitányként, naszádos főkapitányként s végül felső-magyarországi generálisként - mindeközben pedig diplomataként - olyannyira hűségesen szolgálta Ferdinánd király ügyét.

 

Aki megtalálta II. Lajos holttestét

Sárffy Ferenc 1526-ban a győri vár kapitánya volt, s jelen volt II. Lajos holttestének felkutatásánál. Beszámolója tömör, szavahihető, megállapításai orvosilag is alátámaszthatók. Sajnos nem közli a holttest megtalálásának pontos – feltehetően október végi – napját. A szöveget Bartoniek Emma fordításában a „Mohács emlékezete” című könyvből vettük át (Bp., 1979.).

Osztrák szemtanú beszámolója a mohácsi csatáról

Az európai közvéleményt a török előnyomulása, majd a mohácsi csatavesztés híre közelről érintette és sokat foglalkoztatta. Ezt az érdeklődést élesztette és kívánta kielégíteni az újságlapok és a történeti énekek műfaja. A kettő ekkor még közeli rokona egymásnak, bár az újságlapok szerzői több ténybeli elemet sorakoztatnak fel tudósításaikban, az énekszerzők pedig szlvesen vonnak Ie hangzatos tanulságokat. A legtöbb újságlap és történeti ének német nyelvterületen keletkezett, a legkorábbi röpirat - dicséretes gyorsasággal - már 1526. szeptember 13-án, tehát két héttel a csata után napvilágot látott. Közös vonásuk a magyarellenesség, amiben - a jogos szemrehányások me!lett – szerepet játszhatott a nyugati országok lelkifurdalása is, hiszen cserbenhagyták Magyarországot. Ízelítőnek álljon itt egy német újságlap Newe zeittung Wie die Schlacht zu Ungern mit dem Tücrkischen [ ! ] Keyser ergangen: Hatt einer yonn [ ! ] Wien so dabey gewest: herauff gen Otingen Geschriben. M. D. XXVI. (Magyarul: Új híradás. Hogyan esett meg a magyarországi csata a török császárral. Itt volt egy ember Bécsből, és utána megírta Ottingenbe. 1526.) című röpiratnak az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példánya Katona Tamás fordításában.

Tomori Pál levele Lajos királyhoz

Tomori Pál 1475 körül született. 1505-ben fogarasi várnagy, 1515-ben munkácsi várparancsnok. 1519-ben, a nádorválasztáskor megvédte a királyi palotát a köznemesek ellen, de szolgálataiért nem jutalmazták meg illőn. 1520-ban ferencrendi szerzetesnek áll. 1523-ban a pápa utasítására elfogadja a kalocsai érsekséget, egyúttal az ország déli részeinek főkapitánya lesz. 1523 nyarán megveri a Szerémségbe betörő Ferhád pasát. Művelt ember, becsületes és vitéz katona, érseki jövedelmét teljes egészében a honvédelemre áldozza, főpapként is szerzetesi csuhában jár, ezért csúfolják `Cseribasának`. 1526-ban le akar mondani, mert látja, hogy a török veszély ellen az ország vezetői szinte semmit sem tesznek, de a király és a pápa kérésére megmarad állásában. 1526. augusztus 29-én a magyar sereg fővezéreként elesik a mohácsi csatában. Levelét Vida Tivadar fordításában közöljük, a „Mohács emlékezete” című könyvből (Bp, 1979.).

A magyarul fennmaradt török iratok datálási problémái

Amikor a magyar állam rendszeres kapcsolatba került az Oszmán Birodalommal nemcsak egy másik politikai és gazdasági rendszerrel találta magát szembe, hanem azzal a kérdéssel is meg kellett birkóznia, hogy az `ősellensége` egy másik valláshoz, s egy teljesen eltérő kultúrális régióhoz tartozik. Bár a történelmi könyvek lapjairól leginkább az állandóan folyó ádáz háborúk képe bontakozik ki, a valóságban azonban néha ki kellett pihenni magukat a harcoló feleknek, hogy utána még hevesebben folytassák a küzdelmüket. Nem képzelhető el természetesen, hogy két egymásnak feszülő hatalom a fegyver mellett lassan a diplomácia módszereivel is nem vívja küzdelmét. Az egymással szomszédságba került helyőrségek illetve magasabb helyi tisztviselők szinte napi levelező kapcsolatba kerültek egymással. A kényszerű egymás mellett élés megteremtette a két eltérő kultúra között a kényszerű kapcsolatkeresést. Az Oszmán Birodalom nem velünk, magyarokkal került először kapcsolatba, mint nem azonos vallású néppel. Sőt mondhatni, hogy rövid hódító sikersorozata során az európai hadszíntéren csak tőle eltérő vallású ortodox keresztényekkel küzdött, majd legyőzésük után betagolta a birodalmába.

 

 

Aki megtalálta II. Lajos holttestét

Sárffy Ferenc 1526-ban a győri vár kapitánya volt, s jelen volt II. Lajos holttestének felkutatásánál. Beszámolója tömör, szavahihető, megállapításai orvosilag is alátámaszthatók. Sajnos nem közli a holttest megtalálásának pontos – feltehetően október végi – napját. A szöveget Bartoniek Emma fordításában a „Mohács emlékezete” című könyvből vettük át (Bp., 1979.).

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma