| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Környezettörténet 2. évfolyam 2. szám | Korábbi számok

A környezetszennyezés rövid története

A környezetszennyezés régebben létezik, mint a civilizáció: őseink megjelenése óta. Mióta fajunk első példányai a Földön járnak, azóta termel az emberi tevékenység fizikai és kémiai hulladékot, amely megváltoztatja a levegő, a talaj és a természetes vizek eredeti összetételét.

 

A környezettörténet nyitott kérdései

Rendkívül fontos, hogy megértsük a környezettörténet különösségét.

 

Az élő Tisza

A magyar nép folyóink közül a Tiszához szorosabban kötődik, mint a többi folyóhoz.

 

Feminizmus és ökológia

Hogyan lehetséges fenntartható irányba terelni a vakvágányon a Természet ellenében vesztébe rohanó, túlfűtött maszkulin gőzmozdonyt?

A falu szénafüve

A faluközösség nem csak települési forma, nem csupán életkeret, hanem egy termelő-szerkezetet működtető alakulat is. Megszabja a munka rendjét, menetét, óvja a munka gyümölcsét és a szántóföld, kaszálórét, legelő, erdő egy részének is gazdája. Az állattenyésztés — a takarmányozás, a legeltetés, a pásztorlás — pedig tradicionális eljárásmódok célszerű aprólékos egybehangoltságának szövevénye, ami nem funkcionálhat szabályozás, közösségi együttműködés nélkül.

Árvizek, szabályozások

a 17. századtól a 20. századig

Vadvízországtól a fokgazdálkodásig

A két fogalom élesen eltérő jelentéseket takar, pedig ugyanarról a jelenségről szól. Ismeretanyagunk bővült csupán, vagy szemléletünk is alapvetően megváltozott? Ma úgy tudjuk, hogy azoknak a területek jó része, amelyekre korábban a vadvízország bélyegét sütötték, az ártéri gazdálkodás virágzó területei voltak.

Erdőgazdálkodás Agricola korában

Georgius Agricolát sokoldalú képzettségének, nagy tudásának köszönhetően filozófusként, teológusként, orvosként, pedagógusként, történészként, nyelvészként, a merkantilizmus úttörőjeként, várospolitikusként, numizmatikusként, az ásványtan atyjaként, a műszaki tudományok megalapozójaként, a bányászati és kohászati szakirodalom legkiválóbb művelőjeként tisztelték. A róla szóló irodalmat kutatva, bizonyára kiderülne, hogy a felsorolás nem teljes.

Kutatási módszerek és eredmények a bányászati technikatörténetben

A Kárpát-medence bányászatának története a technikatörténet nézőpontjából

A növénynevek és a földrajzi nevek viszonyáról

Mind a névtani, mind a jelentéstani szakirodalomban közhelynek számít a növénynevekből metonimikusan alakult földrajzi nevek tárgyalása. Van, mint ismeretes, egy ősi típus, amelyben a gyűjtő értelmű növénynév alapformában vált tulajdonnévvé, vannak aztán a kételemű, illetve a kételemű nevekből tapadással (ellipszissel) főnevesült (vagy már közszóként főnevesült), főként -s képzős származékok. Mindennek a valóságalapja pedig az a szintén nyilvánvaló tény, hogy a viszonylag állandó növényzet, növényföldrajzi környezet egyik legszilárdabb támpontja lehet a lokalizálásnak, a tájékozódásnak.

Eltűnt földrajzi közneveink nyomában

Helyneveink fő névalkotó elemei sok olyan szókészleti régiséget őriznek, amelyek megfejtése, értelmezése értékes adalékokkal járul hozzá mind szótörténeti kutatásainkhoz, mind művelődéstörténeti ismereteinkhez, nagyon gyakran jövevényszó-kutatásunkhoz.

 

A XX. század történeti ökológiája

A 20. században a robbanásszerű népességnövekedés és a gyors technológiai fejlődés miatt a természeti erőforrások készleteinek rohamos csökkenése és a környezetszennyezés ugrásszerű növekedése következett be.

 

Az erdészettörténet a felsőoktatásban

A 19. század utolsó harmadában német nyelvterületen több erdészettörténeti összefoglaló mű jelent meg, amelyek a hazai erdészettörténet kialakításához mintát adtak.

A lapszám többi cikke:

Vízépítési cölöprendszer maradványai a népvándorlás kori muhi átkelőhelynél
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma