| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

A magyar egyháztörténet forrásai 4. évfolyam 1. szám | Korábbi számok

A magyar egyháztörténet forrásai az új e-folyóiratban

A Múlt-kor periodikájának legújabb száma a Pécsi Egyháztörténeti Intézet szervezésében tavaly ősszel tartott konferencia előadásainak anyagát adja közre.

 

Az egyháztörténet 20. századi forrásai

Az alábbiakban röviden ismertetem a magyar katolikus egyház 20. századi történetére vonatkozó források legfontosabb típusait és azok lelőhelyeit, valamint röviden összefoglalom, hogy e forrásanyag alapján milyen kutatási irányok adódnak az egyháztörténészek számára.

 

A hódoltsági katolikus egyháztörténet forrásai

Szakály 1987-ben tartott előadásából a hozzáértők mindenesetre megsejthették: a török hódoltság kutatásának az elkövetkező években, évtizedekben éppen az egyházi források fognak új lendületet adni, a magyar és török forrásokból kirajzolódó hódoltság-képünk ennek hatására finomodhat, vagy éppen módosulhat.

 

A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban

Magyarország közel négyszáz éven át a Habsburg-birodalom részét képezte, e birodalomhoz való tartozás szabta meg az ország mozgásterét. A befolyás nagyságát mutatja, hogy az egyházi élet számos területén is fontos változást hozott magával ez az időszak, jóllehet a magyar egyház szervezeti függetlenségét mindvégig megőrizte.

Az egyháztörténet 18-19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban

A magyar egyháztörténetírással kapcsolatban korábban is megfogalmaztak már összefogást. A közös munka sürgetői első lépésként a levéltári források feltárását és feldolgozását említették, amelynek előre meghatározott és pontosan megszabott feltételek és szempontok szerint kell haladnia. A szisztematikus forráskutatás és -felhasználás elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának.

Az Apostoli Penitenciária levéltára és a késő középkori társadalom- és egyháztörténetírás

Az alábbiakban nem egy konkrét témára vonatkozó egyházi forráscsoportot tekintek át, és nem is arra törekszem, hogy egy levéltár anyagát feltérképezzem. Ehelyett egyetlen forrástípusra, ennek egyház- és társadalomtörténeti vonatkozásaira, hasznosítási lehetőségeire fogok koncentrálni. Ennek több oka is van. Először is a hazai kutatásban korábban nem használt, nem ismert forráscsoportról van szó. Másodszor: a késő középkori hazai forrásviszonyokhoz mérten nagy mennyiségű anyagról van szó. Harmadrészt pedig minőségileg is újdonságnak kell tekintenünk a szóbanforgó anyagot, mivel új témák, területek kutatásának lehetőségét rejti magában.

Az egyháztörténet-írás főbb forrásai

Az újabb és legújabb kor egyháztörténete ki volt téve a rendszerváltás előtti politikai széljárásnak. A szakirodalom csak kevés olyan eredményt produkált, amely időtállónak bizonyult. A hazai történetírás művelői már az 1970-es évektől kezdték hanyagolni a kirívó ideologikus szempontokat, az 1980-as években pedig már puszta formalitás volt a `marxista` jelszó és minősítés - ekkor ugyanis már nem a `szemléletmód` volt a döntő, hanem a szakmai felkészültség, a rendszerező képesség.

 

20. századi magyar egyháztörténet és módszertani javaslatok a levéltári források tükrében

Az 1998-ban Münchenben megvédett doktori disszertációm megírásakor az egyik fő problémát számomra az jelentette, hogy tulajdonképpen mi is volt a Magyarországi Német Népmüvelődési Egyesület és a Volksbund közötti ideológiai-világnézeti különbség. A korabeli publicisztika valamint a hivatalos szakirodalom erre egy plauzibilis választ gyártott már idejekorán, miszerint míg előbbi `hazafias-nemzeti alapon` állt, addig a Volksbund a hazai `náci szellemiségű németség szervezete` volt. Ez a magyarázat azonban nem tűnt megfelelőnek.

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma