| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Kémek, kódok, korok 2. évfolyam 1. szám | Korábbi számok

Ügynökügy: nem lehet kettős mérce

Kiszely Gábor szerint a társadalomnak és a politikusoknak is itt az alkalom, hogy szembenézzenek a múlttal. A történész úgy látja, az igazságnak ki kell derülnie, függetlenül attól, hogy melyik párt melyik személyisége érintett az ügynökügyben. A Terror Háza szakmai igazgatója beszél az intézmény terveiről is, sőt az idei nyár eseményeiből szívesen drámát írna.

 

Az állambiztonság törvénytelen akciója

Németh Miklós miniszterelnök utasítására 1989. augusztus 24-én a diktatúra titkosszolgálata szervezte a Nemzetközi Vöröskereszt akciójának álcázott szöktetést, amelynek során 101 keletnémet menekültet egy svájci repülőgépen Nyugatra szállítottak az NSZK budapesti nagykövetségéről. A KGB nem avatkozott be, a törvénytelen menekítés a határnyitás főpróbája volt. A titkos akcióról most beszéltek először a kémelhárítás egykori tisztjei a Magyar Hírlapnak.

 

A KGB

A szovjet hírszerző szolgálatok megalakulásának története a bolsevikok hatalomra jutásáig nyúlik vissza. A lengyel származású Feliks Dzserzsinszkij nevéhez fűződik a Cseka (VCSK: Vszerosszijszkaja csrezvicsajnaja komisszija po borbe sz kontrrevoljucijeji szabotazsem-Összoroszországi Redkivüli Bizottság az Ellenforradalom és Szabotázs Elleni Harcra) létrehozása. Dzserzsinszkij komolyan vette feladatát, köztudottan munkamániás volt, embereit a csekistákat következőképpen jellemezte: `a szívük meleg, a fejük hideg, a kezük pedig tiszta`.

 

A világ leghíresebb kémnője

Mata Hari ártatlan - jelentette ki a francia igazságügyi minisztérium 84 évvel azután, hogy az Európa-szerte ismert táncosnőt kémkedés vádjával kivégezték a Vincennes-erdőben. Mata Harit 1917-ben ítélték golyó általi halálra, miután bűnösnek találták abban, hogy információkat szolgáltatott ki a Franciaországgal hadban álló németeknek.

Adalék a korai Kádár-korszak politikai rendõrségének propaganda-tevékenységéhez

A Szabad Európa Rádió ellen folytatott harc alapvetõen az államvédelmi szervezet külsõ elhárítási feladatkörébe tartozott, amely tevékenység ugyanakkor elválaszthatatlannak bizonyult a belsõ elhárítás feladataitól. A SZER mûködésének négy évtizede alatt az alkalmazott erõk, eszközök, technikák és módszerek változtak. Az ötvenes években a `rádióvédelem` elsõsorban büntetõjogi-adminisztratív úton, részben pedig mûszaki-technikai (adás-zavaró) eszközökkel történt.

Elmaradt az egyházi rendszerváltás

Sokan vélik úgy, hogy nem történt meg a rendszerváltás az egyházak berkeiben. Többen hangoztatják, hogy az ügynökkérdésben az egyházak a legérintettebbek között voltak, s a múlt rendszerrel összefonódott klientúra a helyén maradt. Vitatják, hogy ennek a vezető rétegnek van-e erkölcsi alapja ahhoz, hogy továbbra is vezessék híveiket. Eközben még mindig nincs döntés: átvilágítsák-e az egyházi vezetőket.

Követéskrónika

1982. május 31-én üzemi rendészek, illetve a személyzeti osztály megbízottai néhány kis nyomdában vizsgálatot tartottak, és egyes dolgozóktól feketén vállalt fusimunkát koboztak el. Ezek közül néhányon rajta volt az AB Független Kiadó emblémája, s szerepelt Demszky Gábor és Nagy Jenő - a kiadó munkatársai neve. A nyomdagépek megrongálásáról, nyomdászok bántalmazásáról lábra kapott hírek nem felelnek meg a valóságnak. Az azonban igaz, hogy a vizsgálatot végzők biztosra mentek: pontosan tudták, kinél mit, hol keressenek - vagyis az érintett szekrényét, fiókját feltehetőleg már előzőleg átvizsgálták.

Iratok a Történeti Hivatalban

A Történeti Hivatal felállítását követően 1997-ben vette birtokba a volt állambiztonsági szervek iratait. Ezeknek az iratoknak a tudományos feldolgozására, elemzésére, nyilvános publikálására eddig nem került sor, a jövőben a Hivatalnak törvényben megfogalmazott kötelessége, hogy többféle szempontból, tudományos igényességgel feltárja a kezelésébe került iratanyagot.

A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata (1945–1990)

A második világháború végeztével az Ideiglenes Nemzeti Kormány döntése értelmében a Belügyminisztérium, az államrendőrség és azon belül az állambiztonsági szervek is új keretekben szerveződtek újjá. Már 1945–ben is felmerült a gondolat, hogy az állambiztonsági szervek teljesen önálló főhatóságként működjenek, ekkor azonban még a belügyminiszteri felügyelet és az államrendőrségbe integrált szervezeti keretek mellett döntött a Kormány. A 6471/1945 BM eln.sz. utasítás értelmében a Belügyminisztérium IV. Közrendészeti Főosztályán belül létrehozott Rendőrségi alosztály feladatkörébe kerültek az államrendőrség ügyei.

 

Kati és a Stasi

`20 óra 00 perckor nemi kapcsolatra került sor a szállodai szobában a két személy között, amely 20 óra 07 perckor fejeződött be` - közli a jelentés a maga nehézkes, hivatalos nyelvezetével. Az egyik szóban forgó személy Katarina Witt, az NDK-sport egyik leghíresebb kiválósága lett volna, ha az eset megtörtént volna.

 

Megtisztulás, aktanyitás, demokratikus átalakulás

Megtisztulás, aktanyitás, demokratikus átalakulás címen látott napvilágot az NDK állambiztonság, közkeletű nevén a „Stazi” rejtélyeinek feltárását szolgáló sorozat harmadik kötete. A konferenciakötet az Egykori Német Demokratikus Köztársaság Állambiztonsági Szolgálatának Iratait Felügyelő Szövetségi Biztos Hivatal, népszerű nevén a Gauck-Hivatal és a Tutzingi székhelyű Politikai Akadémia által 1998. októberében közösen megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza.

A lapszám többi cikke:

Magyar hírszerzés 1957–1967
Szégyen vagy érdem?
Semmi sem az, aminek látszik
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma