Az egyháztörténet 20. századi forrásai

A két világháború közötti egyháztörténet forrásai I.

Ezt - részletesebb periodizáció nélkül - két részre osztottam, így először a két világháború közötti korszaknak (1919-1945), majd a pártállami diktatúra időszakának (1945-1990) egyháztörténeti forrásairól kívánok szólni.

A korszak forrásaira vonatkozóan elöljáróban két megjegyzést tennék: Egyrészt ez az időszak a katolikus egyházszervezet kiteljesedésének kora volt, mind az intézményhálózat, mind a személyi állomány tekintetében, fejlett bürokratikus apparátussal, ami egyrészt az iratok nagy mennyiségében mutatkozik meg, másrészt az ügyvitel minőségében, vagyis abban, hogy az egyes ügyeket szinte minden fázisban dokumentálták (részben az utazási és kommunikációs nehézségek miatt). Másrészt 1945-50 között jelentős irat-megsemmisülés történt, aminek részleteiről szólni fogok.

A két világháború közötti egyháztörténet forrásainak elsődleges lelőhelyei a püspöki és káptalani (érseki és főkáptalani) levéltárak. Az anyag legnagyobb részét az egyházkormányzati iratok teszik ki, általában jól rendezetten (az iktatókönyvek alapján visszakereshetően). Hasonlóan jelentős számban és rendezettségben állnak rendelkezésre a katolikus iskolaügy dokumentumai is. A gazdasági jellegű iratok tekintetében már nem ilyen kedvező a helyzet, mert ezeket többnyire külön épületben, a jószágkormányzóságokon őrizték, és 1945-ben jelentős iratpusztulás történt, nagyrészt a háborús cselekmények következtében. A levéltárak fontos részét képezi a személyi anyag, amelyből országos jelentősége elsősorban az Esztergomi Prímási Levéltár állományának van (hiszen a hercegprímások megkérdőjelezhetetlenül a magyar katolikus egyház vezetői voltak), de érdeklődésre tarthatnak számot a többi főpásztor iratai, valamint egyes politikai állást betöltő papok hagyatékai is. Ezek az anyagok azért is jelentősek, mert az egyházi ügyek állami forrásainak legfontosabb része, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iratanyaga 1945-ben megsemmisült, bár szerencsésen megmaradtak a magyar-szentszéki kapcsolatokra vonatkozó külügyminisztériumi iratok és a szentszéki követség anyaga. Ebben a vonatkozásban a nehézséget az jelenti, hogy a Szentszék e korszakkal kapcsolatos levéltári anyaga még nem kutatható (csak a második világháború alatt keletkezett nunciatúrai iratok egy része került kiadásra).

Az egyháztörténeti forrásanyag lelőhelyeinek másik csoportját a plébániai levéltárak alkotják. E forrásanyag esetében is történt iratpusztulás, elsősorban az utóbbi két évtizedben az önállóságukat vesztett plébániákon. Ezt a helyzetet kívánja orvosolni több egyházmegyei levéltár azon programja, amely a plébániai iratanyag szisztematikus begyűjtését és rendezését irányozza elő. A plébániai iratok többnyire csupán `tükrei` a püspökségek egyházkormányzati iratainak, de bizonyos forrástípusok, és itt elsősorban a historia domus érdemel említést, önálló értékkel rendelkeznek. A historia domusok vezetése éppen korszakunk elején, a húszas évek egyházmegyei zsinatainak rendelkezései nyomán vett új lendületet, így ekkoriban a helyi eseményeket részletesen és színesen rögzítő krónikák születtek. A historia domus ugyanakkor szubjektív műfaj, hiszen a plébános véleményét tükrözi, amit a forráselemzés során figyelembe kell venni (tipikus problémaként jelenik meg a historia domusokban a plébános konfliktusa a tanítóval, a kegyúrral, a községgel).

1. A két világháború közötti egyháztörténet forrásai I.
2. A két világháború közötti egyháztörténet forrásai II.
3. A katolikus egyház a pártállami diktatúra időszakában I.
4. A katolikus egyház a pártállami diktatúra időszakában II.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején