2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket
Bősze Ádám

A másik Mendelssohn: Fanny

„Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – hallhatjuk gyakorta. De mi van akkor, ha a sikeres férfi mögött egy olyan nő áll, aki maga is érdemes lett volna a sikerre? A négy részből álló zenetörténeti sorozatban olyan hölgyek arcképét mutatjuk be, akikre férjük vagy öccsük miatt sokkal kevesebb reflektorfény irányult, annak ellenére, hogy ők maguk is komoly zenei tehetségek voltak. Az első rész főszereplője Fanny a Mendelssohn családból.

Ma már senkire nem mondjuk azt, hogy csodagyerek, a fiatal muzsikusokat is, ha valaki kiemelkedik a mezőnyből, inkább úgy nevezik, különleges tehetség. Pedig a XVIII. század második felében, és a XIX. században is óriási divatja volt csodájára járni a kivételes képességekkel rendelkező gyermekeknek. A legextrémebb példa „a lübecki gyerek” volt, hivatalosan Christian Heinrich Heineken, aki tudott németül és franciául, olvasott ógörögül és latinul, jártas volt a jogtudományokban, a matematikában, a csillagászatban, az anatómiában, és megírta Dánia történelmét, de nagyon fiatalon, négy és fél évesen elhunyt. „Amikor a természet a szabályoktól elkalandozik” – jellemezte a koraérett gyerek („ingenium praecox”) tehetségét Immanuel Kant.

Fából vaskarika

Sokat számított a családi környezet, azaz a szülők kulturáltsága abban a tekintetben, hogy hogyan is viszonyuljanak különleges gyermekükhöz. Leopold Mozart például a tényleg csodaszámba menő lányát, Nannerlt és fiát, Wolfgangot egyik városból a másikba cipelte, tehetségükből pénzt csinált. Kiváló zenész volt, tudta, mit ér gyermekeinek a tudása. Hasonlóan különleges volt Fanny és Felix Mendelssohn Bartholdy, a zsidó testvérpár. Ez utóbbit azért fontos megjegyezni, mert tanáruk, Carl Friedrich Zelter is kitért rá abban a levélben, amikor a fiút ajánlotta Johann Wolfgang von Goethe figyelmébe: „Felix csinos, jó fiú, élénk és engedelmes. Bár egy zsidó fia, mégsem zsidó. Az apja – nem kis áldozatot hozva ezzel – nem hagyta körülmetélni, és úgy neveli, ahogy illik. Az lenne ám a fából vaskarika, ha egy zsidó gyerekből művész válna.”

Pedig a tehetség nem akkor jelent meg először a Mendelssohn famíliában. Moses Mendelssohn – Fanny és Felix nagyapja – a XVIII. század egyik nagy hatású filozófusa volt, de szót érdemel az anyai nagymama, Babette Salomon, aki kottagyűjteményéből Johann Sebastian Bach Máté passiójának a kéziratos másolatát adta karácsonyi ajándékul Felixnek, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ifjú újra előadja a darabot, végérvényesen megváltoztatva az „öreg” Bach műveinek befogadását a világban. De ott az anyai nagynéni, Sarah Levy is, akit Wilhelm Friedemann Bach tanított sokáig. A Bach családnak Mendelssohnék körében nagy respektje volt, így aztán nem véletlen, hogy 1805-ben, amikor az újszülött Fannyt az édesanyja kezébe adták, így kiáltott fel: „micsoda bachi fúgaujjai vannak!” S ezzel a gyerekek sorsa meg is volt pecsételve. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. tavasz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár