Zenészlegendák avatták fel a Magyar Zene Háza legújabb programhelyszínét

Szörényi Levente és Bródy János az átadón (kép forrása: Liget Budapest / Mohai Balázs)

A Zene Háza első időszaki tárlatának Klubterében szűk körű, intim koncertekkel, beszélgetésekkel, zenés előadásokkal várják majd a közönséget.

Batta András, az intézmény ügyvezető igazgatója elmondta, a programhelyszín avatására összegyűlt zenészlegendák részvételével szinte megelevenedett a kiállításban látható, poptörténeti tabló.

Az eseményen mások mellett Bródy János (Illés, Fonográf), Deák Bill Gyula (Hobo Blues Band), Demjén Ferenc (Bergendy, V'Moto-Rock), Frenreisz Károly (Metro, LGT, Skorpió), Grandpierre Attila (VHK), Horváth Károly Charlie (Olympia, Generál, Tátrai Band), Kovács Kati, Környei Attila (R-Go), Müller Péter Sziámi (URH, Kontroll Csoport, Sziámi), Németh Alajos (Bikini), Pajor Tamás (Neurotic), Schuster Lóránt (P.Mobil), Szikora Róbert (Hungaria, R-Go) és Szörényi Levente (Illés, Fonográf) vett részt.

Batta András hangsúlyozta: a 2023 őszéig megtekinthető kiállítás a magyar popzene hőskorát mutatja be, de nem a múltba tekintésről szól elsősorban, hiszen ez a repertoár mára halhatatlanná vált. „Ezeknek az előadóknak a dalai mindmáig az emberek szívében élnek” – fogalmazott.

Mint kiemelte, a Magyar Zene Háza nagy figyelmet fordít arra, hogy a popzene, ezen belül a magyar popzene hangsúlyosan megjelenjen a koncertprogramban, a zenepedagógiai foglalkozásokon, a Hangdómban, az állandó kiállításban és most az intézmény első időszaki tárlatában is.

Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója, a Nekünk írták a dalt! társkurátora elmondta: a kiállítás 1957-től indul, ekkor rögzítették ugyanis az első rock'n roll felvételt Magyarországon, a másik végpont pedig a magyar könnyűzenében is alapvető változásokat hozó rendszerváltozás időszaka.

Kurátortársával, Jávorszky Béla Szilárd rocktörténésszel olyan tárlatot szerettek volna létrehozni, amely egyszerre szól a fiataloknak és azoknak is, akik ezt az időszakot átélték – tette hozzá Horn Márton.

Ezt a több mint három évtizedet a 900 négyzetméteren megvalósult kiállítás nyolc tematikai csomópont mentén tekinti át.

Az Expozíciós tér átadja a korszak szürke hétköznapjainak hangulatát, majd innen a Dalok terébe lép a látogató, akit egy hatalmas, mintegy kétszáz előadó portréjából összeállított panorámakép és egy zenei válogatás fogadja a látogatót.

A Médiumok tere azt mutatja be, hogy ezek a dalok hogyan jutottak el a közönséghez, a Politika tere pedig azokat a szervezeteket idézi meg, amelyek a korabeli zenei életet befolyásolták, irányították, néha gáncsolták – mondta el Horn Márton.

A Technológia tere a korra jellemző hangszerek világát mutatja, a korabeli turnék hangulatát pedig egy félbevágott Barkas furgonba beülve lehet átélni. A Nekünk írták a dalt! kitér a társművészetekre is, elsősorban a nyolcvanas évek underground színtéréből kiindulva, majd a Rajongói térrel búcsúzik a látogatóktól, kitekintve az első, 1993-as Diákszigetre is.

Horn Márton az MTI-nek elmondta, hogy január 22-i megnyitása óta a kiállítás szinte folyamatosan telt házas, de nemcsak a közönség kedveli a tárlatot, hanem a helyszínen megjelent zenészlegendák is elismerésüket fejezték ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán