Amerikában nyert építészeti díjat a Magyar Zene Háza

A Magyar Zene Háza a Városligetben (kép forrása: Wikimedia Commons / Pan Peter12 / CC BY-SA 4.0)

Baán László emlékeztetett arra, hogy a Magyar Zene Háza számtalan nemzetközi szakmai elismerést elnyert már, de ez az első amerikai építészeti díj. „Ez azt mutatja, hogy már a kontinensünkön kívül is felfigyelt az építészszakma az ikonikus épületre, amely rögtön az építészeti fődíjat kapta meg az AMP versenyén” – jegyezte meg.

Baán László elmondása szerint a versenyre idén mintegy kétezer pályázat érkezett – ennek többsége az építészet kategóriában –, mégis teljesen egyöntetű volt a zsűri döntése, a Magyar Zene Háza abszolút kiemeltként nyerte meg a fődíjat.

Mint hozzátette, a zsűri a csütörtök esti, bilbaói díjátadón az épületben rejlő hármas egységet emelte ki, amely magában foglalja a Magyar Zene Háza teljesen egyedi esztétikai minőségét, a benne szervesen élő tartalmat, valamint az épület fenntarthatóságát.

A zsűri ezen felül méltatta azt is, hogy ez az extravagáns, mégis otthonos épület teljes harmóniában áll a környezetével, s egyaránt otthona tud lenni kiállításoknak, koncerteknek és a zenepedagógiának – számolt be Baán László.

Elmondása szerint a zsűri elnöke az épületre vonatkoztatva idézte Friedrich Schlegel híres mondását is („az építészet megfagyott zene”), hozzátéve, hogy kevés épület testesíti meg olyan nyilvánvalóan ezt a gondolatot, mint a Magyar Zene Háza.

A köszönetnyilvánításban és a szakmai beszélgetésekben is szóba került, hogy a Magyar Zene Háza része a Liget Budapest projektnek, amely ma Európa legnagyobb kulturális fejlesztése.

Ennek a programnak az a különlegessége, hogy 150 év építészeti és tájépítészeti örökségén alapul: úgy hozunk létre világszínvonalú új épületeket, hogy közben megújítjuk a parkot és a már meglévő történeti épületeket is, mindezt harmóniában a már meglévő városi szövettel és természeti környezettel – hangsúlyozta a projekt miniszteri biztosa.

„A díjátadón jeleztem azt is, hogy egy, a Magyar Zene Házához hasonlóan értékes terv vár még megvalósításra a Liget projekten belül, az Új Nemzeti Galériáé, amelyet a szintén világhírű japán építésziroda, a SANAA tervezett. Mikor megmutattam ennek látványterveit, a szakemberek egyöntetű elismeréssel fogadták, s egyben felvetették, hogy a tervek megvalósítását követően az Új Nemzeti Galéria ugyanolyan méltó helyszíne lehetne majd a díjátadónak, mint most a bilbaói Guggenheim Múzeum volt” – mondta el Baán László.

Baán László kiemelte azt is, hogy a külföldi szakmai díjak mellett folyamatos a hazai közönség visszajelzése is, hiszen a megnyitás óta eltelt tíz hónapban már több mint 800 ezren látogattak el a Magyar Zene Házába.

Nem véletlenül hangsúlyozta a ház megnyitóját követően Martha Thorne, az építészeti Nobel-díjat jelentő Pritzker-díj egykori ügyvezető igazgatója, hogy egy épület értékét és helyét a város életében igazából az emberek szeretete jelöli ki. Mára látszik, hogy a Magyar Zene Háza elnyerte ezt a szeretetet és fontos része lett Budapest kulturális szövetének – mondta el Baán László.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"