Viktória királynő, akiről egész korszakot neveztek el

Viktória királynő koronázása

III. Györgynek és feleségének tizenöt gyermeke született. Aligha gondolták ekkor, hogy néhány évtized múlva a brit trón súlyos örökösödési gondokkal fog küzdeni. Azonban III. György 1820-ban bekövetkező halála után fia, IV. György lett az Egyesült királyság uralkodója, majd tíz évvel később másik fia IV. Vilmos került a trónra, mivel egyik testvérnek sem született gyermeke. Halálakor, 1837-ben a trónt nem lehetett másra hagyni, mint a tizennyolc éves Alexandrina Viktóriára, IV. Vilmos unokahúgára.

Egy kor névadója

Alexandrina Viktória gyermekkorát – ahogyan ő fogalmazott – hercegnőhöz képest egyszerű környezetben töltötte, német származású édesanyjával, féltestvérével, és német nevelőkkel. A tíz éves hercegnő éppen történelem órán ült, amikor rádöbbent arra, hogy nagybátyja halála esetén ő kerülne a trónra.

1837 júniusában édesanyja ébresztette fel hajnalban, ugyanis látogatója érkezett: Cantenbury érseke közölte vele, hogy IV. Vilmos halott, most már ő a királynő. A németes Alexandrina nevet elhagyva, a Viktóriát választotta uralkodói nevének.

Viktória és Albert esküvője

Viktória fiatal kora ellenére határozottan lépett a trónra. Nem figyelt oda arra sem, hogy uralkodóként pártatlan legyen: szoros barátságot ápolt Lord Melbourne-nel, a miniszterelnökkel, és nyíltan a Whig pártot támogatta.

1839 októberében unokatestvére, Albert szász-coburg-gothai herceg Londonba érkezett. Unokatestvérek lévén nem ez volt az első találkozásuk, azonban Viktória családja remélte, hogy a két fiatal megtalálja a közös hangot. Öt nappal a találkozást követően a királynő megkérte Albert herceg kezét, amire magasabb rangja miatt volt szükség. A válasz természetesen igen volt, és néhány hónappal később már házasok is voltak. Esküvői ruhájával divatot teremtett: a fehér ruha viselését a nagy napon ő tette népszerűvé. Viktória királynő kilenc gyermeknek adott életet, annak ellenére, hogy utált terhes lenni és a kisbabékért sem rajongott.

Európa nagymamája

Albert herceggel az oldalán a királynő uralkodási jellege is változott: az alkotmányos monarchiához megfelelően kevésbé vállalta fel saját politikai elképzeléseit. Viktória és Albert 1851-ben rendezték meg az első Világkiállítást, amelynek hatalmas sikere lett.

Viktória királynő életének négy évtizedéd gyászban töltötte, ugyanis szeretett férje 1861-ben elhunyt. Az uralkodónő kiadta, hogy Albert herceg szobája, illetve személyes tárgyainak ugyanúgy kell maradnia, mint amikor még életben volt. Későbbi döntéseit is az alapján hozta meg, hogy férje mit tanácsolna neki.

Viktória királynő fiával, a későbbi VII. Eduárddal, unokájával, Hesseni Alexandra orosz cárnéval, II. Miklós orosz cárral, és dédunokájával, Olga Nyikolajevnával.

Az Európa nagymamája címet méltán kapta meg: kilenc gyermekétől negyvenkét unokája született. Közül sokan Európa különböző trónjaira ültek, például II. Vilmos német császár, Hesseni Alexandra orosz cárné, Mária román királyné és V. György angol király is.

Uralkodásának idején jelentős fejlődés ment végbe az élet különböző terein. Érdekesség, hogy Viktória királynő volt az első uralkodó, aki vonattal utazott, és az ő idején kezdték el a jóléti állam kiépítését. Hosszú élete során legalább nyolc alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet elkövetni, amelyek kudarcba fulladtak.

1901. január 22-én hunyt el Viktória királynő. Egy évszázadig ő volt az Egyesült Királyság leghosszabb ideig regnáló uralkodója, amíg ükunokája, II. Erzsébet meg nem döntötte 2015-ben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?