Vikingek: sör, hús, politika
2014. december 8. 08:52
A jól ismert sztereotípiák szerint a vikingek élete fosztogatással és kereskedelemmel telt, azonban azok, akik letelepedtek Izlandon, sokban különböztek Skandináviában maradt rokonaiktól. A legtöbb időt a hús és a sör előállításával, valamint azok elfogyasztásával töltötték, s a "politikai" ambícióik is merőben mások voltak.
Korábban
Skandináviából Izlandra
A tengerész harcosok Skandináviában Davide Zori Izlandon kutató dán régész szavai szerint egy ún. "Big Man" (Nagy Ember) típusú társadalmat hoztak létre, amelynek lényege, hogy a közösségben kiemelkedik egy "törzsfő", aki befolyása révén hatalmat tud gyakorolni a többiek felett. Ez a személy nem rendelkezik a fejedelmeknél vagy királyoknál "megszokott" öröklési jogokkal vagy bármilyen örökölt anyagi javakkal.
A melanéziai vagy a polinéziai törzseknél is megfigyelhető társadalmi jelenség során a törzsfő nem birtokai vagy vagyona, hanem gyakorlatilag a bölcsessége, illetve a sokrétű érvelési képessége révén jut hatalomhoz. Ezt követően védelmet és gazdasági segítséget ad azoknak, akik támogatják őt - s ezzel is tovább növeli befolyását. A viking vezető ezen túlmenően hatalmas lakomákra vendégeli meg híveit, akik főként sört és marhahúst fogyasztottak, magyarázta Jesse Byock, a Kaliforniai Egyetem középkori skandináv tanulmányokat folytató doktori hallgatója.
Zori és Byock régészcsapata feltárta az izlandi Mosfell-völgyben lévő Hrísbrú nevű helyszínt, amelynek lakói a leghíresebb izlandi sagák főszereplői voltak. A területen találtak egy 30 méter hosszú épületet, amelynek nagyterme minden bizonnyal az előbb említett közösségi lakomákra szolgálhatott, továbbá feltártak egy templomot, valamint egy temetőt, amelynek 26 "lakója" között pogányok és keresztények egyaránt megtalálhatóak voltak. Az előbbiek mellett fegyverek, olykor pedig hajódeszkák is helyet kaptak, míg a Krisztus-hívők nyughelyein igen szegényes volt a sírmelléklet, ugyanis hitük szerint maguk mögött kell hagyniuk a földi javakat.
A viking sagákat a 13. századtól kezdték leírni, addig szájról szájra és nemzedékről nemzedékre terjedtek. "Ezek a források igen hasznosak számunkra, hiszen részletesen számolnak be a lakomák ülési sorrendjétől kezdve a tehénfejésen át a mindennapi élet legapróbb momentumáig bezárólag" - fejtette ki Zori.
A különböző kormeghatározási vizsgálatok szerint az épületet a 9. század végén vagy a 10. század elején építették, s a 11. század során hagyták el végleg lakói. A föld 38 elkülöníthető vulkáni rétegeiben különböző csontokat, árpamagokat és értékes importált gyöngyöket is találtak a szakemberek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
