Videla rémuralma idején több ezer ember tűnt el nyomtalanul az argentin utcákról
2020. május 21. 08:27 Czókos Gergő
Korábban
Zsidó összeesküvés és a New York-i telefonkönyv
Miközben Chilében, Pinochet diktatúrája idején a katolikus egyház ellenzéki szerepet vállalt, Argentínában az egyházi vezetés szemet hunyt a vérengzések felett, amiért 2000-ben hivatalosan is bocsánatot kértek.
Két jezsuita szerzetes elrablása kapcsán az egykor a jezsuita rend argentin tartományfőnökeként tevékenykedő Jorge Maria Bergoglio, a későbbi Ferenc pápa neve is felmerült a rezsimmel kollaboráló egyházi vezetők között, mivel állítólag tevékeny szerepet vállalt két szerzetes, a magyar Jálics Ferenc és Orlando Yorio letartóztatásában, akiket több mint öt hónapon át tartottak fogva összekötött kézzel és bekötött szemmel.
Bergoglio azonban elmondása szerint számos üldözöttnek segített bujkálni, a két jezsuita ügyében pedig még Videlánál is közbenjárt. Utóbb Bergoglio és Jálics egymás között tisztázták a történteket, sőt misét is celebráltak együtt.
A titkosítás alól nemrég feloldott amerikai dokumentumok megerősítették, amit eddig is sejteni lehetett: Henry Kissinger is Videla fő támogatói közé tartozott. Az egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó és külügyminiszter az argentínai vb idején Videla vendége volt, és többször is elismerését fejezte ki a diktátornak a terrorizmus elleni harcban elért eredményeiért.
Videla és társai intellektusáról sokat elmond, hogy az iratok szerint meg voltak győződve arról: Jimmy Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Zbigniew Brzezinski egy ellenük folyó nemzetközi zsidó összeesküvés vezetője. Amikor a cionista konspiráció argentínai vezetőjeként elfogott újságíró, Jacobo Timerman közölte fogvatartóival, hogy Brzezinski valójában katolikus, kijelentették, ez csupán egy ügyes trükk. Ők ugyanis „tudják”, hogy a főtanácsadó zsidó, mivel tanulmányozták a New York-i telefonkönyvet, és számos olyan Brzezinskit találtak, akinek zsidó keresztneve van.
Halál a börtönben
A súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válságból Argentínát kivezetni képtelen Videla, belátva reménytelen helyzetét, öt évvel a puccs után lemondott, és Roberto Violának adta át a hatalmat, akit rövid időn belül másik négy tiszt követett az elnöki székben. A katonák uralma az 1983-as demokratikus fordulattal, Raúl Anfonsín választási győzelmével ért véget.
Videlát 1985-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, ám Carlos Menem elnök amnesztiarendeletével 1990-ben kiszabadult. A legfelsőbb bíróság azonban 2007-ben érvénytelenítette a kegyelmet, majd a tábornokot 2010-ben ismét életfogytiglanra ítélték, 2012-ben pedig újabb ötven évre. Ebből már csak egy évet töltött le, mert 2013-ban elhunyt. Haláláig hangoztatta azt a meggyőződését, hogy jogos „háborút” vívott Argentína belső ellenségeivel szemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit 14:20
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap