Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata

Agyműtét egy 14. századi angol miniatúrán

Őskori tanúk

Ha felteszik nekünk a kérdést, hogy melyik a legrégibb orvosi beavatkozás, amelyre konkrét bizonyítékunk is akad, akkor meglepő módon a trepanáció lesz a helyes válasz. A legelső olyan koponya, amelyen már megfigyelhetőek a trepanálás nyomai, több ezer évvel ezelőttre keltezhető.

A legelső koponyák, amelyeken megfigyelhetőek az emberkéz alkotta lyukak, a neolitikumban tűntek fel. Bár hajszálpontos időrend nincs, amely alapján meg lehetne megmondani, hogy melyik a legidősebb fennmaradt koponya, amelyen megtalálható a trepanáció, a szudáni Omdurman neolitikus lelőhelyén kiásott darab a legrégebbiek egyike lehet.

Ebből a korszakból ráadásul régészeti értelemben meglepően magas arányban maradtak ránk trepanált koponyák. Létezik olyan lelőhely Franciaországban, ahol az i. e. 6500-ből származó koponyáknak csaknem egyharmadán, körülbelül negyven főn figyelhető meg trepanálás.

Összességében elmondható, hogy bár kontinensenként változó mértékben alkalmazták az eljárást, mégis egyes becslések szerint akár az összes neolit időszakból viszonylagos épségben ránk maradt koponyának akár az öt százalékát is kitehetik a trepanált elhunytak.

Egy 16. században élt középkorú inka nő trepanált koponyája

Mint említettük, nemcsak Európában találnak a régészek koponyaműtétre utaló nyomokat. A prekolumbián indián kultúrákban ugyanúgy találkozni vele, sőt még ábrázolások is maradtak fent a gyarmatosítás utáni időkből. Nemcsak Mezoamerikában, de az Andokban is előfordul.

Az Andokban i. e. 800 és 100 között elterjedt Paracas-kultúra lelőhelyén, az Ica-völgyben fellelt temetkezések között trepanált koponyát is feltártak. Közép-Amerikában még szélesebb körben használták, Guatemalában és a Yucatán-félszigeten 950 és 1400 közé keltezett régészeti feltárásokon előkerült koponyák sora mutatja Oaxaca, Tilantongo és Monte Albán lelőhelyeken. A beavatkozást nemcsak felnőtt férfiakon, hanem nőkön és gyerekeken is elvégezhették. A túlélési arány a becslések szerint 70-80% közé esett.

1. Őskori tanúk
2. Ókori doktorok
3. Középkori medicinák
4. Újkori lépések
5. Modern módszerek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”