2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Változó Sisi-képek a filmvásznon

2024. március 5. 18:05 Káli-Rozmis Barbara

Erzsébet királyné magyarországi kultusza már életében megkezdődött, a bécsiek viszont az utolsó éveiben nem sok érdeklődést mutattak iránta. Ez akkor változott meg, amikor 1898. szeptember 10-én merénylet áldozata lett. Hamarosan felismerték, hogy a boldogtalan császárné története rendkívül „piacképes”, és tömegével kezdték el árusítani a portréit, valamint az arcképével díszített emléktárgyakat. Már a halálát követő évben megjelentek az első róla szóló könyvek, hamarosan pedig regények, színházi darabok és némafilmek hősnője lett, amelyek a valóság elemeit átírva, romantikus színezetben mesélik el az életét.

Sisi

Először 1920-ban, a Das Schweigen am Starnbergersee (Néma csend a Starnbergi-tónál) című alkotásban jelent meg a filmvásznon a híres koronafrizuráját viselő, rejtőzködő, mélabús császárné alakja, aki bevallja a főszereplőnek, II. Lajos bajor királynak, hogy ugyanolyan magányos, mint ő. Egy évvel később pedig – szintén Ralf Raffé rendezésében – elkészült az első némafilm, a Kaiserin Elisabeth von Österreich, amelynek címszereplője lett.

Egy kis flört belefér?

A forgatókönyv a császárné unokahúga, Marie Louise von Wallersee-Larisch emlékiratai alapján és segítségével íródott. A filmben önmagát alakító, 62 éves Larisch grófné, aki az 1889-es mayerlingi tragédiában játszott szerepéért kegyvesztett lett, a saját nézőpontjából és főként magánéleti elemekre koncentrálva mutatta be Erzsébetet.

A magas és karcsú Carla Nelsen színésznő alakításában a császárné sokat jótékonykodik, de időnként fölényes, és szívesen flörtöl férfiakkal. A valóságban viszont még az udvartartás azon tagjai is tudták, hogy a házastársi hűség szobrát lehetett volna róla megformálni, akiktől a hűtlenségéről szóló rosszindulatú pletykák kiindultak.

Larisch grófné tekintélyes honoráriumot kapott azért, hogy kiteregesse nagynénje magánéletét, ennek köszönhetően ekkor adták el először „bulvártermékként” a császárnét. A Berlinben bemutatott, szenzációhajhász alkotást sem Ausztriában, sem hazánkban nem játszották a mozik.

A német filmgyár több bécsi vállalatnak ajánlotta fel a vetítés jogát, de az osztrák bizottság méltatlannak és kegyeletsértőnek bélyegezte a mozgóképet, és gyorsan vissza is küldte Berlinbe

Akkoriban úgy gondolták, illetlen dolog egy uralkodóné privát életét és érzelmeit bemutatni, még akkor is, ha a jelentősen kiszínezett valóság csupán odáig merészkedik, hogy a filmvásznon Sisi szorosan közel húzódva áll imádójához, aki megcsókolja a kesztyűt viselő kezét.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. tavaszi számában olvasható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár