Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
2019. június 7. 17:12 Múlt-kor
Szirhán Szirhánt a történelem úgy ismeri, mint a fiatalembert, aki lelőtte az Egyesült Államok elnöki posztjára pályázni készülő Robert Francis Kennedyt, korábbi igazságügy-minisztert, az 1963-ban meggyilkolt elnök, John Fitzgerald Kennedy öccsét. Azzal a meggyőződéssel ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, hogy a hazájáért, Palesztináért érzett düh és bosszúvágy által fűtve követte el tettét, azonban könnyen lehet, hogy ennél több is volt a halálos merénylet hátterében.
Korábban
Erőszakos gyermekkor
1968. június 5-én Szirhán a Los Angeles-i Ambassador Hotel konyháján lőtte meg a Demokrata Párt elnökjelöltségéért kampányoló politikust. Ki volt valójában a 24 éves férfi, aki véget vetett a lehetséges következő elnök életének?
Szirhán Bisára Szirhán 1944. március 19-én született a brit mandátum alatt kormányzott Palesztinában, Jeruzsálemben, arab keresztény családban. Világra jöttekor a térséget már fojtogatta az etnikai és vallási színezetű konfliktus, élete korai évei pedig meghatározták későbbi döntéseit.
1948. május 14-én éjfélkor a Palesztina feletti brit mandátum véget ért, és még aznap megtörtént Izrael állam kikiáltása Tel-Avivban. Az addig a mandátumi Palesztinán belüli, zsidók és arabok közötti fegyveres harc másnap minden értelemben háborúvá szélesedett ki, mivel a palesztin arabok támogatására a szomszédos Egyiptom, Transzjordánia (1949-től Jordánia) és Szíria, valamint a távolabb fekvő Irak is expedíciós csapatokat küldött, és mintegy nyolc hónapon át tűzbe borult a régió.
A Szirhán család kénytelen volt elhagyni az előkelő jeruzsálemi negyedet, ahol laktak, és a Transzjordánia által elfoglalt Ciszjordániába költözni. Egy 1979-es interjúban Szirhán édesanyja, Marjam részletezte a borzalmakat, amelyeknek fia gyermekként tanúja volt: látta, amint robbanás szakít szét katonákat, látott szanaszét heverő leszakadt végtagokat, és azt is a saját szemével nézte végig, ahogy egy golyózáport elkerülni próbáló teherautó áthajt testvérén.
„Egész életében áldozat volt” – mondta az édesanya közel 20 évvel azután, hogy fia megölte „Bobby” Kennedyt. „Sosem volt gyermekkora, sosem volt boldog, sosem nevetett – csak félelmet látott, éhezést, haldokló embereket darabokban. Ez éppen elég nehéz egy felnőtt ember számára, de egy gyermeknek... Aztán nézzék, mi lett vele!”
A konfliktus hatással volt a Szirhán családra is. Miután az édesapa, idősebb Szirhán Szirhán a háború következtében elvesztette állását és otthonukat, érzelmileg instabillá vált, és egyre gyakrabban bántalmazta fizikailag feleségét és gyermekeit.
Szirhán édesanyja végül nem bírta tovább, és 1957-ben a család az Egyesült Államokba költözött, egy keresztény misszionárius csoport anyagi segítségével – az édesapa rövid időn belül egyedül visszaköltözött az ekkor még Jordániához tartozó, többnyire palesztinok által lakott Ciszjordániába.
A csonka család Kaliforniában telepedett le, Pasadena egyik külvárosában (mindössze fél órára az Ambassador Hoteltől), ahol Szirhán – ahogy korábban Jeruzsálemben is – evangélikus egyházi iskolába járt. Tanárai csendes és magának való gyermekként írták le, aki azonban jó tanuló volt. A rengeteg erőszak azonban már felbecsülhetetlen kárt okozott a fiú személyiségfejlődésében.
Szirhán kamaszként elhelyezkedett egy versenyistállónál segédként, és arról álmodott, hogy maga is sztárzsoké lesz, ezt azonban keresztülhúzta egy versenyen elszenvedett fejsérülés.
Fiatal felnőttként egyfajta útkeresésen ment át, többször felekezetet is váltott: különféle baptista, illetve hetednapi adventista gyülekezetekhez csatlakozott, végül pedig a Rózsa és Kereszt Ősi Misztikus Rendjébe, azaz a rózsakereszteseknek nevezett okkult hívők legnagyobb szervezetébe lépett be.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
