Üveggé változtatta egy szerencsétlen lakos agyát a Vezúv ókori kitörése
2020. január 23. 17:36 Múlt-kor
A mai Nápoly városa mellett található Vezúv vulkán Kr. u. 79-ben történt kitörése, amely elpusztította Pompeji és Herculaneum római városait, olyan extrém hőmérsékletekkel járt, hogy egy áldozat agyát üveggé változtatta – állítja egy friss tanulmány.
A férfi koponyájából eltávolított üvegszerű massza (kép forrása: bbc.com / The New England Journal of Medicine / Dr. Pierpaolo Pedrone)
Korábban
Míg Pompeji városának lakóival a kitörő tűzhányó által a levegőbe lövellt hamu és törmelék végzett, a vulkánhoz közelebb fekvő Herclaneumot a hegyoldalon lezúduló, úgynevezett piroklaszt ár temette maga alá.
A forró (akár 400 Celsius-fokos hőmérsékletet is elérő) gázokból, hamuból és apró kődarabokból álló ár mintegy 100 km/h sebességgel érte el a települést, amelynek lakóinak esélye sem volt elmenekülni.
Egy olasz és brit régészekből álló csapat egy, a városban az 1960-as években talált férfi maradványait vizsgálta meg, meglepő eredménnyel.
Tanulmányuk szerint a férfi koponyájából fekete, üvegszerű anyagot távolítottak el. A tudósok szerint a különös lelet nem más, mint a férfi agyának vitrifikálódott (megüvegesedett) maradványai.
Ahogy azt a tanulmányban leírják, a vitrifikáció során az adott anyag magas hőfokon ég, majd hirtelen hűl le, amely üvegszerű anyaggá alakítja.
„A megőrződött ókori agyak rendkívül ritka leletek” – mondta Pierpaolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem törvényszéki antropológusa, a tanulmány vezető szerzője. „Ez az első eset, hogy hő által vitrifikált emberi agy került elő.”
Herculaneum mai látképe (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az áldozat vélhetően egy 20-as éveiben járó férfi volt, akit „fa ágyon, vulkáni hamu által betemetve” találtak Herculaneumban. Petrone szerint azonnal életét vesztette, amikor a piroklaszt ár elérte a várost.
A test közelében talált összeégett famaradványok vizsgálata alapján akár 520 Celsius-fokos is lehetett a hőmérséklet ott, ahol a férfi meghalt.
Ilyen fokú hőhatás esetén könnyen lehetséges, hogy „az extrém sugárzó hő meg tudta gyújtani a testzsírt és elgőzölögtetni a puhább szöveteket, mielőtt a hőmérséklet hirtelen lecsökkent” – írja a tanulmány.
A férfi koponyájában talált üvegszerű anyaghoz hasonlót nem találtak máshol a régészeti lelőhelyen.
A tanulmány jól mutatja, hogy habár évtizedek óta zajlik Pompeji és Herculaneum modern eszközökkel zajló vizsgálata és feltárása, egy, a tudomány által ennyire ismert régészeti lelőhely is tartogathat lenyűgöző meglepetéseket.
Pedrone és kollégái tanulmánya a The New England Journal of Medicine című amerikai orvosi szakfolyóiratban jelent meg.
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ritka, érintetlen középkori lovas sírt fedeztek fel Bajorországban 14:27
- Hasonmás kiadás készült a vizsolyi Bibliából 13:29
- Öngyilkos rohamok helyett földalatti járatokból, lesből támadva védték Ivo Dzsimát a japánok 12:31
- Szertartással búcsúztathatták halottaikat a neandervölgyiek 11:39
- Gyakorlópadon és szobabiciklin ellensúlyozták a súlytalanság hatásait a Mir űrállomás lakói 10:34
- 10 tény a pizzáról 09:59
- Meghatározó mivolta ellenére minden idők egyik legkevésbé olvasott könyve maradt Copernicus főműve 08:31
- 1918-ban ledöntötték, most újra felállítják a prágai Óvárosi térre a vitatott Mária-oszlopot tegnap
