Üveggé változtatta egy szerencsétlen lakos agyát a Vezúv ókori kitörése
2020. január 23. 17:36 Múlt-kor
A mai Nápoly városa mellett található Vezúv vulkán Kr. u. 79-ben történt kitörése, amely elpusztította Pompeji és Herculaneum római városait, olyan extrém hőmérsékletekkel járt, hogy egy áldozat agyát üveggé változtatta – állítja egy friss tanulmány.
Korábban
Míg Pompeji városának lakóival a kitörő tűzhányó által a levegőbe lövellt hamu és törmelék végzett, a vulkánhoz közelebb fekvő Herclaneumot a hegyoldalon lezúduló, úgynevezett piroklaszt ár temette maga alá.
A forró (akár 400 Celsius-fokos hőmérsékletet is elérő) gázokból, hamuból és apró kődarabokból álló ár mintegy 100 km/h sebességgel érte el a települést, amelynek lakóinak esélye sem volt elmenekülni.
Egy olasz és brit régészekből álló csapat egy, a városban az 1960-as években talált férfi maradványait vizsgálta meg, meglepő eredménnyel.
Tanulmányuk szerint a férfi koponyájából fekete, üvegszerű anyagot távolítottak el. A tudósok szerint a különös lelet nem más, mint a férfi agyának vitrifikálódott (megüvegesedett) maradványai.
Ahogy azt a tanulmányban leírják, a vitrifikáció során az adott anyag magas hőfokon ég, majd hirtelen hűl le, amely üvegszerű anyaggá alakítja.
„A megőrződött ókori agyak rendkívül ritka leletek” – mondta Pierpaolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem törvényszéki antropológusa, a tanulmány vezető szerzője. „Ez az első eset, hogy hő által vitrifikált emberi agy került elő.”
Az áldozat vélhetően egy 20-as éveiben járó férfi volt, akit „fa ágyon, vulkáni hamu által betemetve” találtak Herculaneumban. Petrone szerint azonnal életét vesztette, amikor a piroklaszt ár elérte a várost.
A test közelében talált összeégett famaradványok vizsgálata alapján akár 520 Celsius-fokos is lehetett a hőmérséklet ott, ahol a férfi meghalt.
Ilyen fokú hőhatás esetén könnyen lehetséges, hogy „az extrém sugárzó hő meg tudta gyújtani a testzsírt és elgőzölögtetni a puhább szöveteket, mielőtt a hőmérséklet hirtelen lecsökkent” – írja a tanulmány.
A férfi koponyájában talált üvegszerű anyaghoz hasonlót nem találtak máshol a régészeti lelőhelyen.
A tanulmány jól mutatja, hogy habár évtizedek óta zajlik Pompeji és Herculaneum modern eszközökkel zajló vizsgálata és feltárása, egy, a tudomány által ennyire ismert régészeti lelőhely is tartogathat lenyűgöző meglepetéseket.
Pedrone és kollégái tanulmánya a The New England Journal of Medicine című amerikai orvosi szakfolyóiratban jelent meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
