36 év helyreállítást követően megnyílt az ókori Herculaneum egyik legszebb római lakóépülete
2019. október 25. 16:40 MTI
Harminchat év után nyílt meg a látogatók előtt az egyik legszebb római kori lakóépület, a hajdani Herculaneumban álló Bicentennárium Háza. A háromszintes ház onnan kapta a nevét, hogy kétszáz évvel az elfeledett ókori város nyomainak felfedezése után bukkantak rá. Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el Kr. u. 79-ben, mint világhírű "szomszédját", Pompejit.
Korábban
A 600 négyzetméteres Bicentennáriumi Házat a herculaneumi ásatások legnemesebb villájának tekintik. A lenyűgöző freskókkal és padlómozaikokkal díszített házat 1938-ban fedezték fel, 1983-ban azonban be kellett zárni, olyan rossz állapotba került - olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.
A szerdai ünnepélyes megnyitón Dario Franceschini olasz kulturális miniszter "jelentős eredménynek" nevezte, hogy 36 év restaurálás után "a rendkívüli műemlék, mely az elhanyagolás miatt pusztulásnak indult, újra látogatható".
A villa freskóin mitológiai jelenetek elevenednek meg, egyiken Vénusz és Mars, egy másikon Daidalosz és Pasziphaé, más festmények jelenetein Dionüszosz ismerhető fel. A művészi dekorációk jellemzőek voltak a városka jómódú lakóházaira.
Herculaneum ugyan kisebb volt, mint Pompeji, ám a szakértők szerint gazdagabbak lakták, ezért a lakóházak között nagyobb a luxusvillák aránya. Ide jártak a birodalom legtehetősebb polgárai is, hogy a város tengerpartján üdüljenek.
A települést 15 méteres vulkáni hamu temette maga alá, kútásás közben bukkantak a nyomaira a 18. század elején.
Úgy tudni, lakóinak nagy része elmenekült még az előtt, hogy a tűzhányó kitört volna, noha 1980-ban négyszáz holttestet fedeztek fel, amelyek a hamu alatt jó állapotban maradtak fenn.
Az ásatásokat rendkívül megnehezítette, hogy a romok a felettük épült város, Resina alatt feküdtek. A település nevét az ókori előd emlékére 1969-ben Ercolanóra változtatták.
A hamu alatt gyümölcsök és kenyér, fa bútordarabok és római tekercsek elszenesedett maradványait is feltárták.
Tudósok szerint nagy energiájú röntgensugárral és mesterséges intelligenciával talán újra olvashatóvá válik a tekercsek tartalma is.
Az évente nagyjából félmillió turistát vonzó Herculaneum jelentős részeit még mindig nem tárták fel. A kulturális miniszter elmondta, a munkálatokat továbbra is finanszírozzák, ugyanúgy, ahogy a szomszédos Pompejiben, ahol hónapról hónapra újabb és újabb leletek keltenek szenzációt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap