Újra elszabadulhat a fekete halál a klímaváltozás által

A múlt héten figyelmeztették a világot a klímatudósok, hogy ha a globális hőmérséklet-emelkedést nem sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani, az beláthatatlan következményekkel járhat az időjárási folyamatok és a tengerszint-emelkedés terén. Frankopan elmondása szerint az eredeti, egyes nyomok szerint a mai Kirgizisztán, más jelek szerint Kína területéről indult 14. századi világjárványt is egy hőmérséklet-emelkedés által előidézett klímaváltozás indította útnak.

„A folyamatok, amelyeket elindíthat egy ilyen klímaváltozás, hatalmasak. Például az 1340-es években a Föld légkörének 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedése – amelyet talán vulkanikus tevékenység vagy napkitörés okozott – megváltoztatta a Yersinia pestis baktérium ciklusát. Az a másfél fokos különbség lehetővé tette, hogy egy apró mikróba a fekete halállá fejlődjön” – mondta a professzor.

Frankopan előadásában kitért arra, a permafroszt olvadásával olyan kórokozók szabadulhatnak fel, amelyek évezredek óta a fagyott talajban nyugszanak. Megjegyezte, „abszolút semmi esélyt” nem lát arra, hogy a világ országai be tudnák tartani az 1,5 Celsius-fokos korlátot. Az 1340-es években a pestis a becslések szerint 100 millió emberrel is végezhetett világszerte, ezzel a történelem egyik legpusztítóbb járványa volt. Európában a lakosság harmada, de akár fele is áldozatául eshetett, egyes helyeken öt rétegben helyezték a holttesteket a tömegsírokba.

A betegség Itálián keresztül érkezett Európába keletről – a legelterjedtebb elmélet szerint a Krím-félszigetről hozták genovai kereskedők, miközben menekültek egy már a betegségben szenvedő mongol sereg által ostromolt Kaffa (a mai Feodoszija) városából. A szakértők szerint a 14. század elején még 450 millió lakosú Föld lélekszáma 1400-ra 350 millióra csökkent, legfőképpen a pestisnek köszönhetően. Később több alkalommal is felütötte fejét a betegség, mint például 1665-ben Angliában, ahol 100 000 ember vesztette életét a fővárosban 18 hónap leforgása alatt. A fertőzötteket bezárták házaikba, amelyek ajtajaira vörös keresztet festettek, és betiltásra kerültek a nyilvános rendezvények. Az utolsó dokumentált pestises haláleset Londonban 1679-ben történt.

Napjaink klímájában a pestises fertőzés antibiotikumokkal kezelhető, a szakértők azonban továbbra is látnak okot az aggodalomra, mivel a kórokozó hajlamos a mutációra, és nagyon alkalmazkodóképes.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai