Újabb 10 bizarr haláleset a középkorból
2017. április 20. 08:25
Korábban
Luxemburgi Zsigmond vakmerő nagyapja
Nem kizárt, hogy Luxemburgi Zsigmond nagyapjának, János cseh királynak köszönhetjük a „vakmerő” kifejezés megszületését. János 1310-ben szerezte meg a cseh koronát és uralkodása során sikeresen állította helyre a belharcoktól tépázott királyság stabilitását. 1336-ban, negyven éves korában azonban elvesztette szeme világát miközben Litvániában hadakozott, így élete utolsó tíz évét vakon töltötte. Ez nem akadályozta meg abban, hogy továbbra is aktívan uralkodjon, és rövidesen szövetséget kötött VI. Fülöp francia királlyal, akinek igyekezett támogatást nyújtani az angolokkal vívott százéves háborúban is. Seregeivel és fiával, a későbbi IV. Károly német-római császárral jelen volt a crécyi ütközetben. Az öreg, vak király számára végzetesnek bizonyult csata eseményeit Jean Froissart, korabeli történetíró elbeszéléséből ismerjük:
„... bár teljesen vak volt, amikor megértette a csata állását, embereihez fordult: „Merre van a fiam, Károly?” – kérdezte, mire lovagjai így feleltek: „Nem tudjuk Uram, úgy gondoljuk, hogy még harcol.” Mire a király: „Uraim, ti embereim, társaim és barátaim vagytok ezen az úton. Arra kérlek titeket, hogy vigyetek olyan messze előre, hogy legalább egyetlen vágást mérhessek kardommal az ellenségre.”
A királyt páncélba öltöztették és lóra ültették, majd két hű lovagja két oldalról közrefogta őt. Lovaikat egymáshoz kötözték, hogy a vak uralkodó véletlenül se tévessze el az irányt. Ezután a csata forgatagába vágtattak, János király pedig Froissart szerint nem is egyszer, hanem legalább négyszer is lesújtott kardjával. A bátor hármas példásan küzdött, mielőtt őket is elérte a vég. Holttesteiket és lovaik tetemét másnap a csatatéren találták meg, még mindig egymáshoz kötözve.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap