„Ugyanúgy felkészültünk a halálra, mint a férfiak” – a Közel-Kelet amazonjai

Nők legnagyobb számban a szíriai Demokratikus Egyesülés Pártja katonai szárnya, a Népvédelmi Erők (YPG) női tagozata, az YPJ kötelékében vesznek részt az Iszlám Állam elleni küzdelemben. A szíriai polgárháború kirobbanását követően, a de facto autonómiát élvező észak-szíriai kurd tartományban, Rojavában megalapított YPJ katonáinak száma az évek során folyamatosan növekedett, és 2016 novemberében egyes források szerint elérte a 20 ezres létszámot.

Akik szembenéznek a halállal

A nők harcokban való bevetése az esetek többségében több mint egyszerű PR-fogás: a kurdok körében hagyománya van a hegyekbe visszavonuló női gerillák bevetésének, a frontvonalba kikerülve ők ritkán vallanak szégyent. Bár a nők és a férfiak külön kaszárnyákban laknak, és külön készülnek fel a háborúra, a fronton vegyes alakulatokban harcolnak, amelyeket akár nők is vezethetnek. A női katonai vezetők az esetek többségében nem tapasztalnak engedetlenséget férfi alárendeltjeik részéről.

Az YPJ-nek kulcsszerepe volt az Iszlám Állam által 2014 szeptemberétől 2015. január végéig ostromolt, török határon található szíriai város, Kobani felszabadításában. Az adatok szerint a védők mintegy 35 százaléka – megközelítőleg 15 ezer harcos – a nők közül került ki, a védők egyik parancsnoka pedig szintén nő, Mayssa Abdo, háborús nevén Narin Afrin (más források szerint Narin Engizek) volt.

Nők az iraki Kurdisztán hadseregében is harcolnak, igaz, a pesmergák (a szó jelentése: „akik szembenéznek a halállal”) túlnyomó többsége férfi. Hiba lenne azonban lebecsülni Nahida Ahmad Rashid és az általa vezetett női ezred szerepét, amelynek tagjai ugyanolyan elszántsággal harcolnak az Iszlám Állam ellen, mint az YPJ katonanői. Bár kezdetben a férfi katonák nem nézték jó szemmel a női bajtársakat, ma már természetesnek hat a jelenlétük.

Az Iszlám Állam elleni harcban jazidi (jezidita) nők is részt vesznek. 2014 augusztusában a terrorszervezet Északnyugat-Irakban támadást intézett a Szindzsár-hegységben és annak környékén élő, kurd etnikumú, de önálló vallást követő jazidi kisebbség ellen. A dzsihadisták mintegy 5 ezer embert – javarészt férfiakat – végeztek ki, több ezer nőt pedig elraboltak, és szexrabszolgaságra kényszerítettek. A több mint 50 ezer, hegyekbe menekült jazidit végül kurd fegyvereseknek – többek között a női alakulatok tagjainak – sikerült kimenekíteni a területről. Annak ellenére, hogy társadalmuk jóval patriarchálisabb a kurdokénál, a hasonló helyzetek elkerülése érdekében a jazidik is felállították a maguk nőkből álló alakulatait, amelyeket az YPG katonái és a pesmergák képeztek ki. Az alakulatokhoz sok, az Iszlám Állam fogságából szabadult egykori szexrabszolga is csatlakozott.

Czókos Gergő teljes cikkét keresse a Múlt-kor tavaszi számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?