Több mint 150 évvel a függetlenségi háború előtt már kipróbálták a demokráciát az amerikai gyarmatok

Saját kezükben a sorsuk

Törvénykezési kedvük ezután sem lankadt, és hamar születtek szabályozások a dohány árának általuk történő megszabásáról (ez nem volt a London Company ínyére), az indiánok támadásairól, és az egyes telepesek viselkedéséről (főleg ami a szerencsejátékot, az alkoholfogyasztást és az öltözködést illette).

Előirányozták a háztartások által fenntartandó élelmiszer-vésztartalékokat, illetőleg összeállították azon növények listáját, amelyeket rendelni kívántak Angliából ültetvénykísérlet céljából, a dohányra való kizárólagos utaltságot csökkentendő.

Miután egy hőhullám is megszakította az ülést, a gyűlés végül augusztus 4-én oszlott fel hivatalosan, azzal a tervvel, hogy a következő év március elsején újra összeülnek.

Virginia első gyűlésének összehívása és működése természetesen nem tűnt jelentős eseménynek világviszonylatban, a kolónia továbbra is legfőképpen az indiánokra volt utalva a túléléshez.

Két szempontból azonban mégis igen nagy jelentőséggel bírt: újfajta viszonyt jelentett az uralkodó és a távoli gyarmatokon élő alattvalói között, továbbá hatalmas löketet adott a telepesek önálló identitásának kialakulásához – az emberek, akik tisztában voltak azzal, hogy életük hátralevő részét az Újvilágban fogják tölteni, egyszerre sajátjuknak érezhették a képviseleti rendszert, amelyet bevezettek. Ez nem csupán reménykeltő volt számukra, de egy külön büszkeségre is okot adott.

A gyarmati lakosok mindenkori szabadságvágyáról és a központi hatalom irántuk való mindenkori nemtörődömségéről egyaránt elmondható, hogy jelentős részben a külbirtokok anyaországtól való távolsága miatt jönnek létre, ráadásul gerjesztik is egymást.

Az észak-amerikai brit gyarmatok első demokratikus önkormányzati kísérlete nem járt messze ható következményekkel – Virginia kormányzatát többször is átszervezték az elkövetkező évszázad során –, azonban jól látszik belőle, hogy a függetlenebb, képviseleti alapon működő önkormányzattal jóval többet tudtak javítani életük minőségén a gyarmat lakói, mint a központi irányítás alatt. A jövőbeni irány – mondhatni – már ekkor adott volt.

1. A birodalom megveti lábát az Újvilágban
2. Szúnyogok és indiánok
3. Tetszetős kísérlet
4. Saját kezükben a sorsuk

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban