Tíz tény az aradi vértanúkról

Az aradi vértanúk Bellány László festményén

1. Az Aradon 1849. október 6-án kivégzett 13 magasrangú honvédtisztből kilencen bitófán, négyen pedig a kivégzőosztag előtt fejezték be földi pályafutásukat. A golyó általi halál tulajdonképpen a megtorlásokat lebonyolító, Ferenc József császár által kinevezett Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornok „ajándéka” volt, Magyarország teljhatalommal rendelkező kormányzója ugyanis így gyakorolt „kegyelmet”. Lázár Vilmos ezredes és Dessewffy Arisztid honvéd tábornok azzal érdemelte ki az enyhítő ítéletet a megalázó akasztás helyett, hogy nem az oroszok, hanem az osztrákok előtt rakta le a fegyvert. Kiss Ernő altábornagy pedig azért állhatott a kivégzőosztag elé, mert csak a délvidéki szerb felkelők és nem a császári seregek ellen harcolt.

2. Schweidel József vezérőrnagy volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt. Haynau első körben elutasította ezt, majd Schweidel feleségének könyörgésére végül golyó általi halálra „enyhítette” az ítéletet.

3. Az aradi tizenhármak valójában tizenheten voltak. Ormai Norbert ezredest még augusztus 22-én akasztották fel Aradon. Kazinczy Lajos honvédezredest, Kazinczy Ferenc fiát október 25-én végezték ki. Ludwik Hauk osztrák származású honvéd alezredest tulajdonképpen a bécsi forradalomban játszott szerepéért ítélték el még távollétében 12 év fogházra. Végül a hadbíróság úgy döntött, hogy nem bécsi forradalmárként, hanem honvédtiszti tevékenységéért kell felelnie. 1850. február 19-én akasztották fel.

4. Lenkey János honvédtábornok volt az egyetlen aradi vértanú, aki nem a bitófán vagy a kivégzőosztag előtt fejezte be földi pályafutását. A Világosnál fogságba esett Lenkey pere az aradi vértanúkéval egy időben zajlott. Az ítélethozatalra ügyében azért nem került sor, mert a tábornok elméje időközben megbomlott. A felfüggesztett eljárás azonban nem jelentett szabadságot, Lenkey az aradi vár börtönében hunyt el 1850. február 8-án.

5. Az aradi kivégzőosztag 12 főből állt, így minden elítéltre három ítéletvégrehajtó jutott. A kivégzőosztagba büntetésből a bécsi forradalomban részt vett katonákat is besoroztak. 

6. Török Ignác honvédtábornokot akasztásra ítélték, amely nemcsak, hogy megalázó volt egy katonának, hanem fájdalmas halál is. A bitófák ugyanis elég alacsonyak voltak, így az elítéltek a szó klasszikus értelmében nem lógtak, hanem a hóhérsegédek a karjuknál fogva lefelé húzták őket, hogy eltörjék a nyakcsigolyájukat. Török Ignácnak nem kellett átélnie a kínokat, mert a bitófánál szívinfarktus végzett vele. Az ítéletet ettől függetlenül végrehajtották rajta.

7. Az akasztást Franz Bott katonai hóhér hajtotta végre. Bott tulajdonképpen felmondási idejét töltötte Aradon, mert vissza akart térni a brünni „civil” városi hóhér állásához. Bott az ítéletek végrehajtása után megtarthatta a kivégzett magyar honvédtábornokok ruházatát. Bott fia a 19-20. század fordulóján Budapesten élt és elmondta, hogy a ruhák évekig zsákokban álltak a család brünni otthonában. A kilenc elítélt alsóneműit a hóhérsegédek kapták meg.

8. Bár Török Ignác épp 1849. október 6-án, kivégzésének napján „ünnepelte” 54. születésnapját, a legborzalmasabb vég mégis Vécsey Károlynak jutott, mivel ő volt az utolsó, akin az ítéletet végrehajtották, ezért végig kellett néznie bajtársai kínhalálát. A végzetéhez édesapja is hozzájárult, mert levélben kérte a hadbíróságtól a legsúlyosabb büntetést a család szégyenének tekintett fia számára. Az anekdoták szerint mivel már nem volt kitől elbúcsúznia, a bitófán már élettelenül lógó, korábban vetélytársának tekintett Damjanich János tábornoktól egy kézcsókkal köszönt el.

9. A családtagok természetesen megpróbálták megszerezni szeretteik holttestét, de az aradi várparancsnokság hivatalból elutasította a kérvényeket. Megvesztegetéssel és diszkrécióval azonban a színfalak mögött lehetett egyezkedni. A szerb származású Csernovics Péter – délvidéki kormánybiztos és temesi főispán – Franz Bott megvesztegetésének köszönhetően megszerezte Damjanich János és Lahner György tábornokok holttestét, és a két hazafit birtokán temettette el. Kiss Ernő tetemét huszárjai ásták ki a sáncárokból három nappal az ítélet végrehajtása után. A legtöbb vértanú földi maradványaira azonban csak az 1932-es árvízvédelmi munkálatok során akadtak rá.

10. Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornok, Magyarország teljhatalommal rendelkező kormányzója miután eleget tett véres megbízásának, a ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozó Nagygécen és Kisszekeresen vásárolt birtokain töltötte „nyugdíjas éveit.” A tábornok azonban nemcsak magyar földön, hanem a határon túl is – különösen Angliában – közutálat tárgya volt. Haynaut Londonban csak az mentette meg, hogy a lincselő tömeg elől még idejében be tudott menekülni egy kocsmába, amelynek tulajdonosa futár segítségével értesítette a rendőrséget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?