Teljesen kipusztította az őshonos amerikai kutyafajtákat az európaiak megérkezése

2018. július 9. 08:33 Múlt-kor

Egy több neves egyetem által készített kutatás szerint az amerikai kontinensen eredetileg jelen lévő kutyafajtákat gyakorlatilag teljesen kipusztította az európai telepesek érkezése. Az amerikai őslakosokkal legalább 9000 éve éltek együtt különféle négylábú fajták, de a 15. század végétől egyre inkább visszaszorultak.

Korábban

Az olyan kutyafajok, amelyeket ma kontinens jellegzetességeinek tartunk – mint a labrador retriever vagy a chihuahua – valójában európai kutyák leszármazottai. Az őshonosnak mondható fajták eltűnése vélhetően a betegségek, a hozzájuk kötődő kulturális stigma, és a biológiai változások együttes hatásának köszönhető.

Az Oxfordi Egyetem, a Cambridge-i Egyetem, a Londoni Queen Mary Egyetem és a Durhami Egyetem tudósai által végzett kutatás az első betekintés az amerikai őslakosok kutyáinak genetikájába. Az Amerika felfedezése előtti kutyák genetikájának feltérképezésére hivatott kutatás azt találta, genetikai tulajdonságaik különböztek a világ minden más részén található kutyákétól. Az előzetes várakozásokkal szemben nem az észak-amerikai farkasok háziasított változatai voltak, hanem már háziasított ebekként érkeztek Szibériából Észak-Amerikába gazdáikkal együtt a hajdani földhídon.

A legrégebbi kutyamaradványok a kontinensen körülbelül 9000 évvel ezelőttiek. A tudósok az ősi észak-amerikai kutyamaradványok mitochondriális DNS-ét hasonlították össze szibériai fajokéval. Az eredmények azt mutatták, a kutyák gazdáikkal együtt benépesítették az egész amerikai kontinenst. „Elképesztő, hogy egy kutyapopuláció, amely az amerikai kontinens ennyi részén élt, és amely szerves része volt annyi őslakos kultúrának, ilyen gyorsasággal eltűnhetett” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Laurent Franz a Queen Mary Egyetemről.

„A csaknem teljes eltűnésük vélhetően a fertőzések, a kulturális okokból való üldöztetés, és az európaiak megérkezésével kezdődő biológiai változások együttes hatásának eredménye” – tette hozzá. A tanulmány rangidős szerzője, Greger Larson professzor, az oxfordi Palaeo-BARN (Paleogenomikai és Bioarcheológiai Kutatóhálózat) vezetője megállapította, az emberi történelem az állatok történetében is tükröződik. „Az európai és az amerikai emberek különböztek, és a kutyáik is” – mondta. „És ahogy az amerikai őslakosokat kiszorították az európai telepesek, úgy igaz ez a kutyáikra is.” A kutatás előtt az amerikai őshonos kutyafajták és a mai amerikai fajtákkal való kapcsolatuk többnyire ismeretlen volt.

„Tanulmányunk megerősíti, vélhetően Szibériából származnak, és az első emberi vándorlásokkal együtt keltek át a Bering-szoroson” – mondta a csapat főrégésze és a tanulmány társszerzője, Dr. Angela Perri a Durhami Egyetemről. „Így ma már tudjuk, hogy a világszerte kedvelt amerikai fajták, mint a labrador és a chihuahua, legnagyobb részben eurázsiai fajtáktól származnak, amelyeket a 15. és a 20. század között hoztak Amerikába.”

Az őslakos kutyák DNS-e azonban egy formában biztosan jelen van a modern kutyák között is: egy veleszületett rákos megbetegedésként. A CTVT-nek nevezett (Canine Transmissible Venereal Tumor, azaz kutyák között átadható nemi tumor) daganattípus párzás közben terjedhet egyedről egyedre. A daganat egyetlen egyedben keletkezett, amely vélhetően több mint 11 000 évvel ezelőtt élt. A fertőző rák körülbelül 500 évvel ezelőttig egyetlen populáción belül maradhatott, majd ezt követően – tehát vélhetően az európai kutyák megérkezése után – kezdett el terjedni. Korábbi kutatások arra jutottak, hogy körülbelül 200 éve terjedhet a kutyák között immár a világ minden táján.

A mostani kutatás szerzői azt találták, hogy a daganat genómja az utolsó nyoma az egykor Amerika-szerte megtalálható kutyapopulációnak. „Igazán hihetetlen, hogy egy elveszett kutyavérvonal egyetlen túlélője egy daganat, amely fertőzésként képes terjedni a kutyák között” – mondta Maire Ní Leathlobhair, a Cambridge-i Egyetem Állatorvosi Karának tudósa, a tanulmány társszerzője. „Habár ennek a ráknak a DNS-e keresztülment több mutáción is az évek során, alapvetően továbbra is a több ezer évvel ezelőtti kutya DNS-e, amelyben először kialakult.”

Ripan Malhi, az Illinois-i Egyetem antropológusprofesszora azt mondta, az új eredmények megerősítik azt az elképzelést, hogy az amerikai kontinens őslakos emberi és kutyalakossága is hasonló kihívásokkal nézett szembe az európaiak megérkezését követően. „Az eddig is ismert volt, hogy a kontinens őslakosai miként szenvedtek az európai telepesek népirtó intézkedéseitől a kapcsolatfelvételt követően” – mondta. „Most azonban kiderült, hogy az őslakos népek kutyáinak még pusztítóbb sors jutott, és csaknem teljesen kivesztek, talán az erőltetett kulturális változások és a fertőzések miatt.”