Több mint ezer év után találtak rá az elveszett viking kardra

Az Aftenposten lap közlése szerint Einar Ambakk rénszarvasvadász egy kőhalomból kiálló barna tárgyra bukkant, amikor társaival rénszarvasok nyomát követték Reinheimenben, Norvégia középső részén, ahol korábban még sohasem vadásztak.

Ambakk először azt hitte, hogy rozsdás vasrúdra lelt, de amikor kihúzta, kiderült, valódi kard. A fegyvert 1640 méteres tengerszint feletti magasságon találták meg, és több mint ezer éven át félig kitüremkedett a földből. Ambakk értesítette a helyi régészeket és szakértőket.

„Amennyire én tudom, soha korábban nem találtak kardot ilyen magasságban. Az is ritka, hogy ilyen jó állapotban maradt fenn” – mondta Lars Holger Pilo régész. A szakértő szerint a viking kard markolata két részből áll, valószínűleg javításon esett át, de feltételezhetően a 800-as, 900-as évekből származik.

Pilo szerint különleges, hogy a több mint ezer éve a felszínen lévő ereklyét eddig nem vették észre. Mint kifejtette, az emberek eddig valószínűleg nem közelítették meg az omladékot, távolról pedig nem látszott a kard. A magas hegynek ezen a területén valószínűleg csak vadászok járnak.

„Maga a környezet is különleges. Milyen viking hagyja legféltettebb tárgyát a hegyen? A tulajdonos valószínűleg eltűnt vagy elveszítette kardját. Talán elhagyta és máshol halt meg, például egy hóviharban” – tette hozzá Pilo. A kardot hétfőn Lillehammerben vizsgálják meg, hamarosan az oslói Kulturális Történelmi Múzeumba szállítják további kutatások céljából.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• A csodával határos módon maradt fenn ezer éven át Hódító Vilmos legismertebb propagandaműve
• Első magyarként lett a Royal Society tagja a különc báró, Podmaniczky József 
• Negyedmilliónál is többen voltak kíváncsiak Hieronymus Bosch műveire a Szépművészeti Múzeumban
• A szabin nők közbelépése
• Másolatként próbált Ibizára csempészni egy Picasso-rajzot egy utas
• 10 tény Picassóról
• Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből
• Hazánkban először látható installációval nyílt meg a Városliget új művészeti tere
• Géniuszok gyülekezete Rómában, avagy így dolgozott Raffaello Michelangelo szomszédságában