Szinte lehetetlen kideríteni, valóban járt-e Kínában Marco Polo

Bestseller a börtönből

Marco Polo (1254–1324) barangolásairól szóló műve, Az egymillió 1298-ban született, a kalandokat azonban nem az utazó, hanem Rustichello, a pisai lovagregényekre specializálódott író gyűjtötte össze és jegyezte le. Rustichello és Polo cellatársak voltak a Velencével és Pisával hadban álló Genovában, ahol túszokként tartották őket fogva, feltehetőleg az 1298-as curzolai csatát követően. Az ófrancia nyelven született könyvet Marco Polo átnézte, majd latinra és egyéb nyelvekre is lefordította, így az hamarosan bestsellerré válhatott.
Sajnálatos módon az eredeti kéziratnak nyoma veszett, a különböző kiadások pedig számos ellentmondást tartalmaznak. Nem nehéz elképzelni, hogy Rustichello kiszínezett, vagy akár ki is talált részleteket, aminek köszönhetően következetlenségek kerülhettek a könyvbe. Ráadásul, mint minden korabeli útikönyv, Az egymillió is – a görög Hérodotosz által megkezdett hagyományt folytatva – említést tesz képzeletbeli állatokról és népekről. A velencei utazó jóhiszeműségét megkérdőjelező elmélet érveinek felsorolása előtt tehát fontos megjegyezni, hogy a szöveget eleve erős forráskritikával kell olvasni.

A „hazug” Marco Polóról szóló elmélet nem teljesen új, sokan ugyanis már a 19. század folyamán megfogalmazták kétségeiket azzal kapcsolatban, hogy az utazó valóban járt-e a távol-keleti országban. Az igazi lavinát azonban Frances Wood, a londoni British Library Kína-részlegének igazgatója indította el 1995-ben Marco Polo nem járt Kínában? címmel megjelent könyvével. A munka világszerte óriási felháborodást váltott ki, egy olasz régészekből álló csoport kutatásai azonban megerősíteni látszanak az angol kutató feltételezéseit.

„Arra, hogy Marco Polo nem jutott el Pekingbe egyelőre főként filológiai természetű, azaz Az egymillió szövegének tanulmányozására épülő nyomok utalnak. Régészként mi utazásának konkrét, kézzel fogható bizonyítékait keressük” – magyarázza Daniele Petrella, a Nápolyi Egyetem régésze.

De nézzük a Marco Polo szövegével szemben támasztott kételyeket. Az egymillió azt sugallja, hogy a kereskedő ismerte a mongol nyelvet, ez önmagában viszont nem sokat bizonyít, hiszen akkoriban gyakorlatilag egész Ázsia, a Fekete-tengertől Kínáig (amelyet Marco Polo Catainak hívott) a Dzsingisz kán által alapított birodalom részét képezte. Érdekes viszont – jegyzik meg a szkeptikusok –, hogy bár húsz éven keresztül utazgatott Keleten, Marco Polo meglehetősen keveset írt a mindennapi életről és a kínai szokásokról: nem tett említést például sem a teáról, sem pedig a Nagy Falról. Mindeközben antropológushoz illő pontossággal számolt be több nép szokásairól is, amelyekkel útja során találkozott.

Az utazó beszámolóiban ezenkívül számos logikai rést is találhatunk. Hsziangjang 1273-as ostromáról azt írja, hogy a Polo-testvérek második útjuk során voltak szemtanúi az eseményeknek (első útjukon, 1255 és 1266 között, Marco még nem vett részt), ami lehetetlen, tekintve, hogy a Polo-klán 1274-ben ért Kínába (miután 1271-ben keltek útra). Az is ellentmondásos, hogy szokásától eltérően a helyi, mongol és kínai helységnevek helyett azok perzsa elnevezéseit használta. Amikor a kereskedő Csüancsou kikötőjéről ír – ahonnan a mongol flotta Japán meghódítására indult –, a kínai név helyett a perzsa Zaiton elnevezést használja. Emellett említést tesz a Kubiláj kántól kapott fontos megbízatásokról is, neve azonban semmilyen hivatalos krónikában vagy helyi nyilvántartásban nem található meg.

1. Bestseller a börtönből
2. Irány Japán!
3. Hiányzó elemek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”