Szexmentes hetek, bordélyházak, bujaság és böjt – a középkori szexualitás titkai

Leprás gyerekek és buja apácák

A nemi vágy gyakran erősebb volt az elkárhozástól és a túlvilágon való bűnhődéstől való félelemnél. A fürdőházakban a középkori egyház minden morális rosszallása ellenére meztelenül fürdőztek együtt férfiak és nők. Az egyházi szertartásokba népi termékenységrítusok is beépültek, középkori templomok oszlopfőin pedig gyakorta lehetett látni rontáselhárítás céljából elhelyezett női és férfi nemi szerveket. A szigorú tilalmak által okozott feszültség enyhítését szolgálták a különböző népi ünnepek és mulatságok során tapasztalható szabadosabb légkör, valamint a gyakran látható obszcén jelenetek is.

A falvakban persze nem mindig elégedtek meg a szabadságnak a szigorú erkölcs kifigurázása által nyújtott illúziójával. Caesarius arles-i püspök a VI. században arról számolt be, hogy a tanulatlan falusiaknak jóval gyakrabban születtek leprás gyerekeik, mint a tanult városiaknak, amit az egyházi elöljáró egyértelműen kapcsolatba hozott az előírt napokon gyakorolt önmegtartóztatás hiányával. Bár nem ez az egyetlen példa, amely közvetve a szabályok be nem tartására utal, összességében nagyon nehéz meghatározni, hogyan viszonyultak az emberek a szigorú előírásokhoz.

A bujaság szabályozott keretek között történő gyakorlására a házasság mellett a prostitúció szolgált. A szent köteléken kívüli szabályozott örömszerzés intézménye iránt – amelynek létezését Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás is nélkülözhetetlennek, a társadalmi béke fenntartása zálogának tekintette – a XI–XII. században a kereszteseknek köszönhetően egyre nagyobb kereslet mutatkozott.

Bár bűnös tevékenységnek számított, a középkori Európa városaiban szükséges rosszként általában eltűrték. A bordélyházakat egyházi támogatással hoztak létre, amelyeket nem ritkán a papok és szerzetesek is látogattak. A papokra vonatkozó középkori mondás, a „Si non caste, tamen caute!” (vagyis: „Ha nem is tisztán, legalább titokban”) ráadásul arra enged következtetni, hogy a klérus tagjai nem csak az örömlányok szolgáltatásait vették igénybe.

Emellett a kolostorok sem voltak minden esetben mentesek a hús bűneitől. Egy strasbourgi rend magistere 1261-ben például kifejtette, hogy ha egy apáca mégis bűnbe esik, jobb, ha papi személlyel paráználkodik, a vétke ez esetben ugyanis valamivel kisebb. A középkor vége felé néhány zárda és kolostor már nem hivatalos bordélyházként is funkcionált.

Gyönyörök kertje

A középkor századai során gyakorta volt vita tárgya, hogy vajon melyik félnek nagyobb a gyönyöre szex közben. Míg Arisztotelész vélekedése szerint télen a férfiak, nyáron a nők élvezik jobban a szexet, Hippokratész amellett foglalt állást, hogy bár a nők hosszabb ideig élveznek, sokkal gyengébben. A középkor századai során ez a – férfi-női viszonyban jelen lévő alá-fölé rendeltséget tükröző – szemlélet határozta meg a gyönyör nemspecifikus intenzitásának kérdését. Voltak, akik még ennél is tovább mentek.

A középkor egyik legnagyobb természettudósa, Albertus Magnus kijelentette, hogy minél magasabb rendű egy lény, annál jobban élvez: vagyis a férfi gyönyöre nagyobb, mint a nőé. A gyönyör megítélésében némi változás a XIII. században Petrus Aponensisnek köszönhetően következett be. Ő amellett érvelt, hogy bár a nő kétszer élvez, a férfi gyönyöre nagyobb. Végkövetkeztetése még változatlanul a férfiuralmat tükrözte, ám a kérdés felvetése már önmagában paradigmaváltást jelzett. Ez a nézet a XVII. századig maradt meghatározó a keresztények körében, amikor is egy Francesco Plazzoni nevű padovai orvos azzal rukkolt elő, hogy: a nő gyönyöre nagyobb, mint a férfié. 

1. Az egyetlen elfogadott póz
2. Szexmentes hetek
3. Leprás gyerekek és buja apácák

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején