Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai

„Béna kacsák” tavaszig

Több, mint két hónappal az Egyesült Államok 46. elnökévé történt megválasztása után, 2021. január 20-án Joe Biden a washingtoni Capitolium lépcsőjén leteszi esküjét, amivel megkezdődik négy évre szóló elnöki mandátuma. Mi az oka annak, hogy a novemberben lebonyolított elnökválasztások után ennyi időt várnak az amerikaiak az új elnök beiktatásával?

Habár a tíz hetes várakozás mai szemmel hosszúnak tűnhet, eredetileg ennél is hosszabb időre volt szükség a hatalomátadás előkészítéséhez. Az idei, ötvenkilencedik elnöki beiktatási ceremónia mindössze a huszonkettedik, amelyet az év első hónapjában tartanak. Az 1933-ban elfogadott 20. alkotmánykiegészítést megelőzően a november elején megválasztott elnöknek március 4-éig kellett várnia, mielőtt elfoglalhatta hivatalát. Kivételt csupán azok az esetek képeztek, amikor a hivatalban lévő elnök halálával annak alelnöke lépett a helyére, ilyenkor a lehető leghamarabb le kellett tennie az esküt.

Az újonnan függetlenné vált országot az első elnök, George Washington beiktatásáig kormányzó Kontinentális Kongresszus 1789-ben úgy határozott, március első szerdáján kell a ceremóniát levezényelni – ez abban az évben március 4-e volt. A dátumválasztás oka prózai volt: egyrészt az elnöki kabinet és az újonnan megválasztott kongresszus tagjainak az ország távoli pontjaiból a fővárosba költözés csak hosszú hetek, illetve hónapok alatt volt megoldható, másrészt pedig ugyanezen a napon lépett életbe az ország ma is érvényes alkotmánya.

Végül azonban Washingtonnak még tovább kellett várnia: mivel nem tudott az újonnan megválasztott kongresszus elegendő számú képviselője és szenátora eljutni a kijelölt dátumig az akkori fővárosba, New Yorkba, a beiktatás időpontját április 30-ára tolták ki. A szertartás a ma is álló Federal Hall második emeleti balkonján zajlott. Az első elnöknek – habár nagy földbirtokokkal rendelkezett – nem állt elegendő készpénz a rendelkezésére, így kölcsönt kellett felvennie az út megtételéhez virginiai otthonából New Yorkba.

A későbbiekben a kongresszus úgy döntött, megtartja a március 4-ei dátumot – ebben valószínűleg nagy szerepe volt annak, hogy a naptárban előretekintve e dátum esett a legritkábban vasárnapra, ami fontos szempont volt. Napjainkban, ha a beiktatás napja vasárnapra esik – ahogy az Barack Obama második, 2013-as beiktatása esetében is megtörtént –, úgy az elnök előbb egy zártkörű eskütételi ceremóniával foglalja el hivatalosan helyét január 20-án, majd másnap megismétli esküjét a nyilvános rendezvényen.

Előfordult azonban, hogy a helyzet nem volt ilyen egyszerű: amikor 1849-ben március 4. vasárnapra esett, a megválasztott elnök, Zachary Taylor kategorikusan elutasította bármiféle hivatalos szertartásban való részvételét, vallási okokra hivatkozva. Ez azt jelentette, hogy az Egyesült Államoknak arra a napra nem lett volna elnöke, mivel a hivatalban lévő James K. Polk mandátuma délben lejárt, azonban Taylor nem kezdhette meg ciklusát a másnapra halasztott eskütétele előtt.

Végül a szenátus úgynevezett „pro tempore” elnökét, David Rice Atchisont tették meg egy napra a legfőbb végrehajtó hatalom birtokosává. Bár egyes jogászok máig vitáznak azon, hogy ezáltal voltaképpen Atchison is beleszámítandó-e az elnökök listájába, ő maga ezt nem gondolta így, és saját bevallása szerint a „helyettes elnökként” töltött napja nagy részét át is aludta, vasárnap lévén.

1. „Béna kacsák” tavaszig
2. Január és székvita
3. Elnöki újítások
4. Menetek, bálok és vendégek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének