Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai
2021. január 20. 14:39 Múlt-kor
Bár négyévente rendszerint nagy felhajtással kerül megtartásra, ritkábban esik szó arról, hogy honnan erednek az amerikai elnöki beiktatási ceremónia különböző hagyományai – miért a Capitoliumnál tartják, miért a szabadban, és miért pont január 20-án? Mennyit változtak e hagyományok George Washington első, 1789-es beiktatása óta?
Korábban
„Béna kacsák” tavaszig
Több, mint két hónappal az Egyesült Államok 46. elnökévé történt megválasztása után, 2021. január 20-án Joe Biden a washingtoni Capitolium lépcsőjén leteszi esküjét, amivel megkezdődik négy évre szóló elnöki mandátuma. Mi az oka annak, hogy a novemberben lebonyolított elnökválasztások után ennyi időt várnak az amerikaiak az új elnök beiktatásával?
Habár a tíz hetes várakozás mai szemmel hosszúnak tűnhet, eredetileg ennél is hosszabb időre volt szükség a hatalomátadás előkészítéséhez. Az idei, ötvenkilencedik elnöki beiktatási ceremónia mindössze a huszonkettedik, amelyet az év első hónapjában tartanak. Az 1933-ban elfogadott 20. alkotmánykiegészítést megelőzően a november elején megválasztott elnöknek március 4-éig kellett várnia, mielőtt elfoglalhatta hivatalát. Kivételt csupán azok az esetek képeztek, amikor a hivatalban lévő elnök halálával annak alelnöke lépett a helyére, ilyenkor a lehető leghamarabb le kellett tennie az esküt.
Az újonnan függetlenné vált országot az első elnök, George Washington beiktatásáig kormányzó Kontinentális Kongresszus 1789-ben úgy határozott, március első szerdáján kell a ceremóniát levezényelni – ez abban az évben március 4-e volt. A dátumválasztás oka prózai volt: egyrészt az elnöki kabinet és az újonnan megválasztott kongresszus tagjainak az ország távoli pontjaiból a fővárosba költözés csak hosszú hetek, illetve hónapok alatt volt megoldható, másrészt pedig ugyanezen a napon lépett életbe az ország ma is érvényes alkotmánya.
Végül azonban Washingtonnak még tovább kellett várnia: mivel nem tudott az újonnan megválasztott kongresszus elegendő számú képviselője és szenátora eljutni a kijelölt dátumig az akkori fővárosba, New Yorkba, a beiktatás időpontját április 30-ára tolták ki. A szertartás a ma is álló Federal Hall második emeleti balkonján zajlott. Az első elnöknek – habár nagy földbirtokokkal rendelkezett – nem állt elegendő készpénz a rendelkezésére, így kölcsönt kellett felvennie az út megtételéhez virginiai otthonából New Yorkba.
A későbbiekben a kongresszus úgy döntött, megtartja a március 4-ei dátumot – ebben valószínűleg nagy szerepe volt annak, hogy a naptárban előretekintve e dátum esett a legritkábban vasárnapra, ami fontos szempont volt. Napjainkban, ha a beiktatás napja vasárnapra esik – ahogy az Barack Obama második, 2013-as beiktatása esetében is megtörtént –, úgy az elnök előbb egy zártkörű eskütételi ceremóniával foglalja el hivatalosan helyét január 20-án, majd másnap megismétli esküjét a nyilvános rendezvényen.
Előfordult azonban, hogy a helyzet nem volt ilyen egyszerű: amikor 1849-ben március 4. vasárnapra esett, a megválasztott elnök, Zachary Taylor kategorikusan elutasította bármiféle hivatalos szertartásban való részvételét, vallási okokra hivatkozva. Ez azt jelentette, hogy az Egyesült Államoknak arra a napra nem lett volna elnöke, mivel a hivatalban lévő James K. Polk mandátuma délben lejárt, azonban Taylor nem kezdhette meg ciklusát a másnapra halasztott eskütétele előtt.
Végül a szenátus úgynevezett „pro tempore” elnökét, David Rice Atchisont tették meg egy napra a legfőbb végrehajtó hatalom birtokosává. Bár egyes jogászok máig vitáznak azon, hogy ezáltal voltaképpen Atchison is beleszámítandó-e az elnökök listájába, ő maga ezt nem gondolta így, és saját bevallása szerint a „helyettes elnökként” töltött napja nagy részét át is aludta, vasárnap lévén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap