2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát

2019. szeptember 26. 11:54 Múlt-kor

Robert Fortune, a botanikus titkos ügynök

A romokban heverő brit–kínai diplomáciai kapcsolatok sűrűjében találta magát ekkoriban egy szerény körülményekből felemelkedett skót botanikus, Robert Fortune. A gyermekkorát édesapjával kis birtokukon való gazdálkodással töltő férfi a növényekkel kapcsolatos tudásának nagy részét nem iskolában, hanem a gyakorlatban szerezte.

Idővel azonban felküzdötte magát a tudományos körökbe, és állást szerzett a nagy tekintélyű Londoni Kertészeti Társaság chiswicki kertészeténél.

1842-ben, az első ópiumháború végével a Kertészeti Társaság azzal bízta meg Fortune-t, hogy hároméves növénygyűjtési expedícióba kezdjen Kínában. Útja során az autodidakta tudós megismerkedett a kínai flórával és a teakertészetekkel, de ehhez betegségek sorát és egy-egy kalóztámadást is túl kellett élnie. Útjáról 1847-ben kiadott, „Háromévi vándorlás Kína északi tartományaiban” című könyvében számolt be.

Egyetlen nyugati személy sem merészkedett korábban olyan mélyre Kína területén, mint Fortune – még Fucsien tartomány legelzártabb vidékére, a Vuji-hegységbe is eljutott, amely Kína egyik első számú teatermelő vidéke volt. A skót férfi munkája hamar felkeltette a Brit Kelet-Indiai Társaság érdeklődését is.

A kereskedőtársaság úgy gondolta, ha a kínai magvak és cserjék brit kézbe kerülnének, és megtalálnák a módját a növény termesztésének, Nagy-Britannia akár át is vehetné Kína helyét a világ teakereskedelmében. Így hát megbízták azzal, hogy szerezzen minél több példányt a teacserjéből, illetve annak magvaiból.

A megbízás igen kockázatos volt, azonban Fortune akkori fizetésének ötszörösét ajánlották érte cserébe, továbbá az útközben begyűjtött bármely egyéb növény kereskedelmi jogait is, így a tudós aligha mondhatott volna nemet.

1848-ban Fortune elindult második kínai útjára, ezúttal azonban álcáznia kellett magát: kínai mintára vágatta haját, és a hagyományos helyi ruhákat öltötte magára. A Kínába való bejutás azonban csak a nehézségek kezdetét jelentette: meg kellett találnia a módját annak, hogyan csempéssze a zsákmányolt növényeket a brit fennhatóság alatt lévő Indiába.

Fortune végül sikeresen összegyűjtött 13 000 teacserje-példányt és további 10 000 magvat, és az ország határain kívülre juttatta őket. Előfordult, hogy kínai teatermesztőket is magával vitt, hogy átadhassák tudásukat, valamint módszereiket és feldolgozóeszközeiket a briteknek.

Első kicsempészési kísérlete során a legtöbb teacserje-csíra elpusztult az út során. Többszöri próbálkozás után végül a terrárium egy korai változata, az úgynevezett Wardian-üvegkalitka hozta meg a sikert. Fortune több mint 20 000, nem őshonos teanövényt ültetett el India Dardzsiling régiójában.

A mai napig a teáról nevezetes indiai államban aztán a britek megtalálták a tea termesztésének és feldolgozásának legjobb módjait, amivel megtörték Kína több évszázados monopolhelyzetét a növény felett. A Kínában termelt tea mennyisége az említett negyedmillió tonnáról hamar mindössze 41 000-re esett, amelyből csupán 9000 tonnát sikerült évente exportálni.

Kína hamar reménytelenül lemaradt a teakereskedelmi versenyben, ahogy Hollandia és az Egyesült Államok is követte a brit példát, és megszerezték saját mintapéldányaikat a teacserjéből.

A britek titkos művelete, a teamonopólium összeomlása és az ópiumháborúkban kiharcolt egyenlőtlen külkereskedelmi feltételek végső soron akkora negatív spirálba taszították Kína gazdaságát, amelyből egészen az 1950-es évekig nem találta meg a kiutat (és ekkoriban is rendkívül súlyos árat fizetve érte).

Mára – csaknem 170 évvel később – sikerült eljutnia oda Kínának, hogy ismét a világ legnagyobb teaexportőrének nevezheti magát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Brit Kelet-Indiai Társaság Nemesis nevű gőzöse kínai harci dzsunkákat pusztít el 1841. január 7-én E. Duncan 1843-as festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)Robert Fortune és családja 1866 körül (kép forrása: dunsehistorysociety.co.uk)Tao-kuang kínai császár (ur. 1820-1850)Tájkép a Vuji-hegységből (kép forrása: Wikimedia Commons)William John Huggins: Az ópiumhajók a kínai Lintinnél, 1824. (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár