2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Sorsok, Legendák, Küzdelmek – megjelent a Múlt-kor őszi különszáma

2021. október 19. 10:20 Múlt-kor

Ki volt a Beatles irigyelt titkárnője?  Hogyan lett egy mosónőből Amerika első női milliomosa? Kiről mintázták Robinson Crusoe alakját? Miért áldoztak embereket az ókorban? A Múlt-kor őszi különszámában ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, továbbá olvashatnak még a Vezúv 1944-es kitöréséről, a Szent Grálról, Nanking meggyalázásáról vagy Robin Hood legendájáról is.

Sorsok, Legendák, Küzdelmek – megjelent a Múlt-kor őszi különszáma

A Beatles irigyelt titkárnője. Tinédzser lányok milliói tartották a világ legszerencsésebb emberének. Tíz éven át dolgozott a földkerekség legnépszerűbb zenekarának, ám ezalatt nem adott ki sikamlós információkat az együttes tagjairól, később pedig teljesen elzárkózott a nyilvánosságtól. Freda Kelly több mint negyvenévnyi hallgatás után, 2013-ban felfedte régóta őrzött titkát, amelyről családtagjain és néhány munkatársán kívül senki sem tudott: 1962 és 1972 között ő volt a Beatles titkárnője.

Amerika első női milliomosa, Madam C. J. Walker. Alig húszévesen már özvegy és egyedülálló édesanya volt, aki napi egy dollárért robotolt a mosodában, hogy lányát iskolába járathassa. A szépségipar és a hajápolás felé az indította el, amikor a mosoda vegyi anyagai miatt egy alkalommal kihullott a haja. Vállalkozásának sikerét a tudatos brandépítés és egy hatékony reklámkampány biztosította. A dúsgazdaggá váló üzletasszony élete végéig bőkezűen támogatta a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeket, és arra biztatta nőtársait, hogy ne féljenek a saját lábukra állni.

A Vezúv 1944-es kitörése. 1943. szeptember 3-án kezdődött meg a brit és az amerikai erők olaszországi partraszállása, amely Mussolini fasiszta rezsimjének megdöntését és az ország déli részének felszabadítását eredményezte (északon egészen a háború utolsó napjáig kitartottak a tengelyhatalmak). A szövetségesek előrenyomulása többször megakadt, és előfordult, hogy a terep is a betervezettnél jóval nehezebbé vált – ilyen volt például a Nápolytól keletre található Vezúv környéke.

Ókori emberáldozatok. Az ókori mediterráneumtól a maják Amerikájáig egyetlen civilizáció sem mulasztotta el alkalmazni az istenek iránti tisztelet lerovásának legszélsőségesebb módját, az emberáldozatot. Még az őslakosokat tűzzel-vassal irtó konkvisztádor, Hernán Cortés is megdöbbenve írt az áldozataikat élve kibelező aztékokról, akik Tenochtitlánban Quetzalcoatl, a tollas kígyóistenség tiszteletére rendezett ünnepségek alkalmával 24 óra alatt akár 20 ezer embert is megölhettek. Az aztékokon kívül más amerikai népek is hoztak emberáldozatot − többek között a maják. Felvetődhet a kérdés: mi késztette a Kolumbusz előtti időkben élő népeket társaik lemészárlására? A válasz könnyen megfogalmazható: az 1500-as évek Amerikája csupán késésben volt a világ többi részéhez képest.

Nők az első világháborúban. „Seregeinket a lőszergyárakban dolgozó nők mentették meg, és ők biztosították győzelmünket” – jelentette ki 1916 augusztusában Edwin Samuel Montagu brit hadianyag-gyártási miniszter. Bár az első világháborúból ekkor még több mint két év volt hátra, a politikus helyzetértékelése 1918 végén ugyanúgy megállta volna a helyét. A nagy háború az európaiak életében számos területen hozott hatalmas változást, de az egyik legnagyobb fordulat vitathatatlanul a nők társadalmi szerepének felértékelődése volt. A folyamatos csatározások időszakában ugyanis nekik kellett betölteniük a frontra távozott férjeik és fiaik után keletkezett űrt, vagyis tömegesen kényszerültek munkába állni. Ám míg egy katonakorú férfi egyetlen feladata az volt, hogy harcoljon, a nőktől továbbra is elvárták hagyományos kötelezettségeik, a háztartási munkák ellátását. S az is bebizonyosodott, hogy a „gyengébb nem” egy ennyire súlyos válsághelyzetben is képes helytállni.

Az Essex bálnavadászhajó katasztrófája. A nappalok „meghosszabbítása”, vagyis a világítás elterjedése a kora újkor egyik sajátos fejleménye volt. Mára hozzászoktunk az elektromos áram nyújtotta fényhez, ám évszázadokon át, egészen a XIX. század közepéig a bálnaolaj volt a lámpák energiaforrása. Emiatt a korábban csak egyes, a tengerhez közeli kultúrák (inuitok és más amerikai őslakosok, koreaiak, baszkok) által űzött bálnavadászat a világ vezető országaiban is elterjedt. A XVIII. század végére az újonnan függetlenedő Amerikai Egyesült Államok vált a legnagyobb hatalommá e területen, különösen a Massachusetts állambeli Nantucket és New Bedford városokból futott ki sok hajó.

Az igazi Robinson nyomában. Robinson Crusoe nevét hallva azonnal eszünkbe jut a távoli szigeten évekig magányosan élő hajótörött tengerész képe, aki a saját tudására, a sziget korlátozott erőforrásaira és arra a reményre támaszkodhatott, hogy egyszer majd felfedezik, érte mennek. Daniel Defoe regénye további történetek százait ihlette, még a robinzonád elnevezés is elterjedt a közbeszédben. De a XVIII. századi angol író vajon honnan merítette az ötletét? Ki lehetett az az ember, aki valódi Robinsonként volt kénytelen éveken keresztül várni, amíg végre egy baráti hajó kiköt a szigetén?

Nanking meggyalázása. „Hogy őszinte legyek, Önnek és nekem homlokegyenest eltérő véleményünk van a kínaiakkal kapcsolatban. Ön talán emberi lényként bánna velük, én pedig disznónak tartom őket. Az ilyenekkel bármit megtehetünk” – fejtegette egy újságírónak 1937 decemberében Tanaka Rjukicsi alezredes a japán haderő Nanking lakosaival szemben tanúsított brutális bánásmódjának indokát. A császári katonák Kína egykori fővárosában 1937. december 13-tól kezdődően hat hét leforgása alatt mintegy negyedmillió kínai hadifoglyot és civilt mészároltak le különös kegyetlenséggel. A japánok nemre és korra való tekintet nélkül gyilkoltak meg mindenkit, aki az útjukba került, s közben nők ezreit erőszakolták meg. Bár a japán kormány 1995-ben bocsánatot kért a háborús bűnökben sajnálatos módon bővelkedő XX. század egyik legbrutálisabb tömeggyilkosságáért, a több mint 80 évvel ezelőtti események értelmezése még ma is az egyik legneuralgikusabb pontja az egyébként is feszült kínai–japán viszonynak.

A magazin október 18-tól kapható a nagyobb újságárusoknál, Tesco, Auchan, Interspar üzletekben én benzinkutakon. Itt pedig kedvezményesen előfizethető.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár