Sokáig felváltva tűrték el és üldözték a buddhizmust a kínai uralkodók
2021. április 11. 16:54 Múlt-kor
Korábban
Vallás érkezik a selyemúton
A Keleti Vej és az Északi Csi dinasztiák (Kr. u. 534–577) időszakában 80 ezer buddhista szerzetes és szerzetesnő szolgált itt 900 templomban, az Északi Csi uralkodók pedig igen nagy tisztelői voltak a buddháknak. Néhány buddhista templom a város vagyonos családjainak felajánlása nyomán épülhetett meg, s elterjedt gyakorlat volt, hogy egy-egy szobrot vagy faragványt egy család vagy egy barát tiszteletére adományoztak a templomoknak.
A feljegyzések nem világosak a tekintetben, hogy a buddhizmus mikor érte el először Kínát. Indiából a buddhizmus a kereskedelmi útvonalak – elsősorban a selyemút – mentén, az azokon közlekedő karavánok és az indiai hittérítő szerzetesek segítségével terjedt el az ázsiai kontinensen, így Kínában, ahova valamikor a Han-dinasztia idején, a Kr. u. 1–2. században érkezett meg.
Az indiai hittérítők áldásos tevékenysége nyomán a buddhizmus az ókortól kezdve jelentős szerepet töltött be a kínai történelemben. Ugyan az első fordítások már a Kr. u. 2. században napvilágot láttak, a vallás elterjedése nem ment zökkenőmentesen. A kínai társadalomban meggyökerezett normák és szokásjogok ugyanis kibékíthetetlen ellentétben álltak a buddhizmus szerzetességi koncepciójával és a közösségi élettől való teljes elfordulással, sőt olyan vélemények is megfogalmazódtak, miszerint a buddhisták barbárok, a tanok méltatlanok a kínai kulturális hagyományokhoz, mások szerint pedig a buddhizmus ártalmas a kormányzásra és a társadalomra nézve.
A buddhizmusnak idővel sikerült reális alternatívát nyújtania a taoisták és a konfucionisták számára. A kínai értelmiség azonosulni tudott a buddhizmus erkölcsével és szertartásaival, az elit pedig a belső bölcsesség gyakorlatát vallotta magáénak. A Kr. u. 3–5. század között számos szútrát fordítottak le, s egyre inkább egyértelművé váltak a buddhizmus és a taoizmus közötti különbségek.
A buddhizmus elterjedésének semmi nem állta útját: a 3. század végén még csak 180 buddhista kolostor állt Kínában 3700 szerzetessel, míg a 6. század végén csak Észak-Kínában negyvenezer kolostor működött, a szerzetesek száma pedig elérte a négymilliót.
Az 5. századra Kína déli részében – ahol a konfuciánus hagyományok elevenebbek voltak, szemben északkal, ahol az idegen eredetű dinasztiák örömmel fogadták a sokak szemében továbbra is idegennek tartott vallást – is megalapították a buddhista iskolákat, a kínai nyelven is elérhető buddhista szövegek (a fordításokat ekkor még külföldiek végezték) széleskörű terjesztésének és a Kínába ellátogató külföldi szerzeteseknek köszönhetően pedig idővel kialakultak a speciális fókuszú hagyományok és szekták. Hogy mennyire fontos időszak volt ez a buddhista tanok kínai elterjedését illetően, jól mutatja, hogy az 5. században kezdődtek meg a csan (zen) tanítások a birodalomban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap