Saskarmokból készítette a neandervölgyi a világ legrégebbi ékszerét

Az észak-horvátországi Krapinában (Korpona) amerikai régészek felfedezték az eddig megtalált legrégebbi ékszert, amely nyolc darab rétisaskaromból készült, s nyakláncként, esetleg karkötőként használták. A rajta található bevágások alapján a szakemberek arra következtettek, hogy a neandervölgyiek az ékszerkészítés során meg is csiszolták a láncot. A kutatók szerint mindez egy újabb ékes bizonyítéka annak, hogy a neandervölgyi nem egy lassú észjárású, primitív barlanglakó volt, hanem egy intelligens, sőt művészi vénával megáldott emberféle.

A saskarmokból készült ékszert közel száz évvel ezelőtt fedezték fel egy neandervölgyiek által lakott horvátországi helyszínen, magyarázta David Frayer, a Kansasi Egyetem antropológusa, a régészek vezetője. A legújabb kutatás során tüzetesebben is megvizsgálták az ékszert, s megállapították, hogy egyrészt 130 ezer évesek, másrészt hogy négy karom tetején egyértelműen vágásnyomok fedezhetők fel, míg három másikon apróbb jelek mutatják, hogy megcsiszolták a madarakról levágott karmokat, majd kilyukasztották, hogy felfűzhessék őket egy rostszálakból sodort madzagra.

„Sokan azt állítják, hogy a neandervölgyieknek hiányzott a szimbolikára való fogékonyságuk, illetve hogy a modern embertől tanulták meg. A krapinai leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a neandervölgyi - évezredekkel a modern ember európai megjelenése előtt, tehát tőle függetlenül - szimbolikus dísztárgyakat készített” - mondta Frayer.

A horvátországi lelet mostani vizsgálatát megelőzően a legrégebbi ékszereknek a mintegy százezer évvel ezelőtt kagylókból, illetve gyöngyökből készült nyakláncokat gondolták, amelyeket Afrikában, illetve Izrael partjainál készített a modern ember. A mostani kutatás bebizonyította, hogy a neandervölgyiek is rendelkeztek „szépérzékkel”, illetve művészi vénával, s a jelek szerint időben megelőzték őseinket. Bár korábban is találtak bizonyítékot a neandervölgyi művészetre a Gibraltárhoz közeli sziklavéseteken, ám ez időben jóval későbbre datálható, s sokak szerint a modern ember utánzása révén születtek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról