Saját szavaikkal mesélnek a tengeri hajózás hőskorának rettenthetetlen asszonyai
2019. november 26. 17:59 Múlt-kor
Korábban
A tudós „asszisztense”
Rose de Freycinet azonban nem az első nő volt, aki magát férfinak kiadva körbehajózta a világot: e megtisztelő cím a szintén francia Jeanne Baret-é, aki a középosztálybeli de Freycinet-vel szemben egyszerű Loire-völgyi földművesek lánya volt.
Baret szeretőjével, a tudós Philibert Commerçonnal tartott Louis Antoine de Bougainville 1766-os világ körüli expedícióján. Férfi ruhákban, „Jean” néven Commerçon asszisztenseként kerülhetett a fedélzetre, és botanikusként működött közre az expedíció során.
Baret sajnos nem vezetett naplót (vagy ha igen, arról nincs tudomása a történettudománynak), rendkívüli története azonban a személyzet négy tagjának elbeszélésében is fennmaradt.
Commerçon minden segítsége ellenére Baret saját kútfőből merítette a találékonyságot és a határozottságot, amellyel férfiként adta elő magát.
Másfél év hajózás után, a csendes-óceáni Tahitin derült hivatalosan fény arra, hogy nő, azonban nagy valószínűséggel már korábban is gyanakodott a hajó személyzete.
Nem a férfiakkal együtt járt illemhelyre, a hajóorvos pedig megjegyezte, hogy a Commerçon iránt tanúsított törődése és odaadása „nem tűnik természetesnek egy férfi szolgától.”
Mind de Freycinet, mind Baret súlyosan áthágták koruk társadalmi normáit. Ekkoriban már a férfiak társaságában töltött idő is okot adott az erkölcsi fenntartásokra, emellett pedig mindketten részt vettek az expedíció tudományos munkájában is.
Baret idejében még javában folyt a vita arról, szükséges-e, illetve helyénvaló-e a nőket egyáltalán beavatni a tudományba. Egy női potyautas kuriózum lehetett, egy női tudós azonban már-már a természet rendje ellen valónak hatott.
Jeanne Baret azonban nem hagyta, hogy korának normái eltántorítsák céljaitól: végül ő lett az első nő, akit a francia állam havi járadékban részesített tudományos munkásságáért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap