„Saját érdekükben” vásárolták fel az indián rabszolgákat a Utahba települő mormonok
2018. november 19. 16:01 Múlt-kor
1847-ben Brigham Young, napjaink legnagyobb mormon egyháza, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza akkori vezetője a mai Utah állam területére vezette követőit, a mormon telepesek valódi menedékhelynek tekintették az óriási területet, amely elterült előttük. Az általuk alapított Salt Lake City hamarosan a legnagyobb mormon egyház nyüzsgő központjává vált, azonban ez az eredmény olyan emberek munkájának is volt köszönhető, akik nem mormonok voltak – és nem is önként voltak Salt Lake-ben. Őslakos és fekete rabszolgák voltak, és az ő történetük legtöbbször nem kerül említésre Utah állam történelmében.
Jut indián foglyok 1906 körül
Korábban
Az ismeretlen vidék borzalmai
A vadonban vándorló mormonok régóta keresték állandó hazájukat. A felekezet konfliktusba keveredett korábban szomszédaival Ohióban, majd nyugatabbra vándorolva Illinois-ban és Missouriben is, és közben külön is váltak egyes ágai. A legnagyobb törés 1844-ben történt, amikor a vallás alapítója, Joseph Smith a feldühödött tömeg áldozatává vált az illinois-i Carthage városában. Követői ezt követően megkezdték útjukat nyugat felé, amely során olyan területekre léptek, amelyek nem az Egyesült Államok, hanem Mexikó fennhatósága alá tartoztak.
Szoborcsoport a utahi Manti városában, mely azt szimbolizálja, az indiánok hogyan hívták be a mormon telepeseket
Mexikó „Alta California” névvel illette az óriási nyugati területet, amelynek Utah is a részét képezte. Habár a mexikói törvények értelmében tilos volt a rabszolgaság, a rabszolga-kereskedelem igen jövedelmező üzlet volt errefelé. A területen élő mexikói telepesek az őslakosokat dolgoztatták rabszolgaként földjeiken és háztartásaikban. Egyes törzsek, mint például a jutok, részt is vettek a kereskedelemben – embereket raboltak el a szomszédos törzsektől, és adták el őket a mexikóiaknak, ezzel egyszerre kivonva magukat a potenciális rabszolgák köréből és erősítve pozíciójukat a szomszédos törzsekkel szemben.
A jutok főnöke, Walkara (akit a mormonok csak Walkernek hívtak) nem volt azonban felkészülve az érkező mormonok állhatatosságára. A mormonok számára az indiánok – akiket „lamanitáknak” hívtak, az amerikai kontinens őslakosairól a Mormon könyvében írottak alapján – lehetőséget jelentettek mind gazdaságuk, mind felekezetük gyarapítására. A felekezet szent könyve eredeti szövegének egyik jövendölése szerint a lamaniták sorsa „fehérré és elbűvölővé” válni azáltal, hogy áttérnek a mormon vallásra.
Jut indiánok megkeresztelése, 1875 körül
Ugyan sok mormon hívő erkölcstelennek tartotta a rabszolgatartást, és ellenezte bárminemű formáját, miután elérték a Salt Lake-völgyet, egy meglehetősen véres incidens megindította őket – szándékuk ellenére – a rabszolgatartás felé. „Egyik reggel korán felriadtunk éles, vérfagyasztó harci sikolyukra” – írta John R. Young telepes a visszemlékezéseiben. Az indiánok, akikkel találkoztak, éppen egy portyáról tértek vissza, amelyen két fiatal lányt raboltak el. „Ezek közül az egyiket már megölték, a másikat éppen kínozták” – írta Young. Az egyik mormon telepes közbelépett – inkább megvásárolta a lányt.
A mormon telepesek ennek nyomán hamarosan rendszeresen vásárolták a rabszolgákat annak érdekében, hogy megmentsék őket a rabságtól – és hogy megtérítsék őket. „Ez lényegét tekintve a szabadságba való bevásárlásuk” – írta a telepesek vezére, Brigham Young. Arra biztatta követőit, „vásárolják fel a lamanita gyermekeket, amilyen gyorsan csak lehet, és oktassák őket és tanítsák nekik az evangéliumot.”
Jut indiánok lovagolnak a délnyugat-utahi Istenek Völgyében 1912-ben
Young ezzel gyakorlatilag zöld utat adott a rabszolga-kereskedelemben való részvételnek. 1852-ben a territóriumként az Egyesült Államok irányítása alá került Utah territóriumi törvényhozása egy olyan rendelkezést léptetett életbe, amely engedélyezte a kereskedelmet, azzal indokolva, hogy máskülönben a gyermekeket „lealacsonyítják” fogva tartóik. Ennek eredményeképpen a mormonok hamarosan élelmiszert, lovakat és más javakat cseréltek indián gyermekekért – a mexikóiak rabszolga-kereskedelmét nem tolerálták, de hajlandóak voltak részt venni az indiánokéban.
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
- A szimbolikus „szeretetnap” kevés volt ahhoz, hogy véget vessen a rózsák háborújának tegnap
- Aznap: 1986. február 18. tegnap
- Az anyatejjel szívta magába a kalapács és a véső használatát Michelangelo tegnap
- Nagyon vágyott a terhességre Véres Mária, ám hasában ciszta nőtt magzat helyett tegnap
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt tegnap
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll tegnap
- Elhunyt a Hitlert eljátszó Bruno Ganz világhírű svájci színész tegnap
- Nem sokon múlt, hogy a fél évszázados Beatles-koncertfotó ne a szemétben végezze tegnap
Múlt-kor Digitális Akadémia
