Római mozaikokból varázsoltak gyönyörű gyöngyöket a viking kezek

Svéd műhelyből származó fehér gyöngyök (Wikipedia / Wolfgang Sauber / CC BY-SA 4.0)

A Nyugatrómai Birodalom bukásával az európai üveggyártásnak is évszázadokra leáldozott, így a kora középkorban az üveg értékes ritkasággá vált.

Az elhagyatott római épületek mozaikjainak színes üvegből készült tesseráit (apró hasábjait) fosztogatók gyűjtötték be, hogy aztán ezeket a kereskedelmi hálózat északra, a felemelkedőben lévő vásárvárosokba is eljuttassa, például a dániai Ribébe. Itt az üvegdarabokat beolvasztották, és díszes gyöngyökként alkották újra.

A mostanáig elterjedt elképzelés szerint az átlátszatlan fehér gyöngyökhöz készítőik hasonlóképp átlátszatlan, fehér mozaikdarabokat használtak alapanyagként.

Az Aarhusi Egyetem kutatói azonban egy ribei gyöngykészítő műhely vizsgálata során eltérő eredményre jutottak: a viking kori fehér gyöngyök kémiai összetétele azt mutatja, hogy ezek arannyal bevont, átlátszó tesserákból születhettek újjá, amelyeket előbb összezúztak, majd alacsony hőmérsékleten megolvasztottak.

Az olvadt üveget ezután megkeverték, hogy a csapdába esett levegő buborékokat formáljon, végül pedig egy vastüskével gyöngyöket formáltak belőle.

A mozaikdarabokon lévő vékony aranyozást az olvasztási folyamat megkezdése előtt eltávolították, de a tanulmány leírja, hogy valamennyi arany óhatatlanul az olvasztótégelybe került. Erre bizonyítékul szolgálnak a gyöngyökben talált apró aranyszemcsék, illetve a gyöngyök átlátszatlanságát adó számos légbuborék.

Az arany nyomai az ugyanebből a műhelyből származó kék gyöngyökben is jelen voltak. A kémiai elemzés kimutatta, hogy az üvegműves receptje kék és aranyszínű mozaikdarabokat tartalmazott.

Viking kori gyöngynyaklánc (Wikipedia / Wolfgang Sauber / CC BY-SA 4.0)

Ezek keverése azért volt szükséges, mert a kék római tesserák magas koncentrációban tartalmaztak olyan anyagokat, amelyek átlátszatlanná tették őket. Ez tökéletes volt mozaikokhoz, de nem az északiak által kedvelt kék színű gyöngyökhöz. A hígítás eredményeként jöttek létre azok a mélykék, átlátszó gyöngyök, amelyeket jól ismerünk a viking kori leletekből.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is