Római mozaikokból varázsoltak gyönyörű gyöngyöket a viking kezek

Svéd műhelyből származó fehér gyöngyök (Wikipedia / Wolfgang Sauber / CC BY-SA 4.0)

A Nyugatrómai Birodalom bukásával az európai üveggyártásnak is évszázadokra leáldozott, így a kora középkorban az üveg értékes ritkasággá vált.

Az elhagyatott római épületek mozaikjainak színes üvegből készült tesseráit (apró hasábjait) fosztogatók gyűjtötték be, hogy aztán ezeket a kereskedelmi hálózat északra, a felemelkedőben lévő vásárvárosokba is eljuttassa, például a dániai Ribébe. Itt az üvegdarabokat beolvasztották, és díszes gyöngyökként alkották újra.

A mostanáig elterjedt elképzelés szerint az átlátszatlan fehér gyöngyökhöz készítőik hasonlóképp átlátszatlan, fehér mozaikdarabokat használtak alapanyagként.

Az Aarhusi Egyetem kutatói azonban egy ribei gyöngykészítő műhely vizsgálata során eltérő eredményre jutottak: a viking kori fehér gyöngyök kémiai összetétele azt mutatja, hogy ezek arannyal bevont, átlátszó tesserákból születhettek újjá, amelyeket előbb összezúztak, majd alacsony hőmérsékleten megolvasztottak.

Az olvadt üveget ezután megkeverték, hogy a csapdába esett levegő buborékokat formáljon, végül pedig egy vastüskével gyöngyöket formáltak belőle.

A mozaikdarabokon lévő vékony aranyozást az olvasztási folyamat megkezdése előtt eltávolították, de a tanulmány leírja, hogy valamennyi arany óhatatlanul az olvasztótégelybe került. Erre bizonyítékul szolgálnak a gyöngyökben talált apró aranyszemcsék, illetve a gyöngyök átlátszatlanságát adó számos légbuborék.

Az arany nyomai az ugyanebből a műhelyből származó kék gyöngyökben is jelen voltak. A kémiai elemzés kimutatta, hogy az üvegműves receptje kék és aranyszínű mozaikdarabokat tartalmazott.

Viking kori gyöngynyaklánc (Wikipedia / Wolfgang Sauber / CC BY-SA 4.0)

Ezek keverése azért volt szükséges, mert a kék római tesserák magas koncentrációban tartalmaztak olyan anyagokat, amelyek átlátszatlanná tették őket. Ez tökéletes volt mozaikokhoz, de nem az északiak által kedvelt kék színű gyöngyökhöz. A hígítás eredményeként jöttek létre azok a mélykék, átlátszó gyöngyök, amelyeket jól ismerünk a viking kori leletekből.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban