2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Viking kori hajótemetkezést fedeztek fel a norvégiai Øyesletta közelében

2022. április 14. 15:50 Múlt-kor

A Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) a helyi autópálya-kezelő vállalat és a norvég örökségvédelmi hivatal megbízásából végzett felmérés során bukkant a sírra. A régészek talajradarral (GPR, ground penetrating radar) vizsgálták át a területet egy új útszakasz építését megelőzően.

Øyesletta felülnézet
Az øyeslettai helyszín felülnézete, a hajó helyével és a sírhalmokkal (NIKU / Jani Causevic)

A talajradar a felszín alatti képződmények elhelyezkedését, szerkezetét radarimpulzusokkal vizsgáló, roncsolásmentes geofizikai eszköz. Segítségével térkép alkotható a bizonyos mélységű rétegekről, vagy akár háromdimenziós modell is létrehozható egy nagyobb területről.

Jani Causevic, a NIKU régésze rendkívül izgalmasnak nevezte a felfedezést, egyebek mellett azért is, mert jól mutatja, „hogy a talajradar használata milyen új módokon segíthet feltárni a kulturális örökségünket”.

A környék már korábban is Øyesletta egyik legnagyobb temetkezési helyeként volt ismert, amelyet 1500–2000 évvel ezelőtt kezdtek használni. A mostani kutatás számos sírhalom mellett egy hajótemetkezést is felfedezett.

A hajó 8–9 méter hosszú, és a föld alatt, egy sírhalmon belül helyezték el; ez az első ismert hajótemetkezés Øyeslettában.

A hajótemetkezés szokása a késői északi vaskorban (Kr. u. 5–8. század) alakult ki, és a viking kor végéig (11. század) jellemző maradt Skandináviában és más, az északiak által bejárt területeken. Az egyik leghíresebb hajótemetkezés az osebergi, amelyet 1904–1905 között tárt fel a Gabriel Gustafson és Haakon Shetelig vezette régészcsapat.

A 21 méter hosszú, tölgyfából épült hajóban két nőt temettek el, akik közül a magasabb rangút sokáig a legendás Åsa királynővel azonosították, de erre nincs egyértelmű bizonyíték. A nő és szolgálója mellett a kor szokásainak megfelelően gazdag sírmellékletet és állatcsontvázakat is találtak a kutatók.

Még korábbi temetkezési szokás volt az északi népeknél, hogy a sír köré kövekből egy hajó körvonalát rakták ki. A kőhajóként ismert temetkezések változatos méretűek voltak, 7,5 és 80 méter közötti hosszúsággal, de a dániai Jellingben álló sírhalmok alatt talált kőhajó akár 354 méter hosszú is lehet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az osebergi hajó (Wikipedia / Petter Ulleland / CC BY-SA 4.0)A badelundei kőhajók (Wikipedia / Berig / CC BY-SA 3.0)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár