Róma hat kifosztása
2015. szeptember 21. 08:15
Korábban
„Elesett a város, amely az egész világot meghódította”
Miután Róma kiheverte a gall dúlás okozta traumát, 800 éven át nem volt részük hasonló megszégyenülésben. A városállam a világ leghatalmasabb birodalmává vált, ám Róma a császárkor évszázadai során fokozatosan egyre nagyobb válságba került. A város második, i. sz. 410-ben történő kifosztásával kezdetét vette a birodalom hosszú és gyötrelmes bukásának utolsó, több évtizeden át tartó felvonása. A kettészakadt, gyenge birodalom egyre kevésbé tudott ellenállni a portyázó germán törzsek betöréseinek. Bár a vizigótok, vagyis nyugati gótok királyuk, Alarik vezetésével kétszer is sikertelenül próbálták meg megostromolni Rómát, harmadik próbálkozásuk már sikerrel járt. A gót csapatok előtt 410-ben rabszolgák egy csoportja nyitotta meg Róma egyik kapuját, a Porta Salariát, így Alarik csapataival könnyedén betörhetett a városba, ahol felégette az épületeket, megölte az arisztokrácia tagjait, amit pedig nem rombolt le, azt ellopta. A vizigót sereg háromnapnyi fosztogatás után, a Via Appia mentén elhagyta a várost.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a római történetírók – a többi esethez hasonlóan – valószínűleg eltúlozták a rombolás mértékét. A nyugati gótok ugyanis számos római épületet és műemléket érintetlenül hagytak. Mivel a támadók ekkorra már áttértek a keresztény hitre, azokat a polgárokat, akik a templomokba húzódtak vissza, nem bántalmazták. Az Örök város bukása (amely ekkor már nem volt a birodalom fővárosa) azonban szerte a Földközi-tenger medencéjében nagy megdöbbenést okozott. A Betlehemben élő Szent Jeromos így adott hangot elkeseredésének: „Elesett a város, amely az egész világot meghódította, mit is mondhatnék? Lakosai éhen pusztulnak, mielőtt még kardélre hánynák őket; alig marad néhány belőlük, akit majd rabságba vethetnek.” Nem Jeromos volt az egyetlen szent, aki Róma kifosztásáról megemlékezett: a város feldúlását szentbeszédeiben még Szent Ágoston is felidézte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.