Róma hat kifosztása
2015. szeptember 21. 08:15
Róma több ezer éves történelme során számos alkalommal vált a fosztogatások célpontjává. Különösen a barbár törzsek égették fel előszeretettel a Római Birodalom hanyatlásának időszakában: a vizigótok, a vandálok és az osztrogótok is feldúlták az „Örök várost”, a leghírhedtebb eset mégis V. Károly német-római császár nevéhez köthető.
Korábban
„Jaj a legyőzötteknek”
Róma első kifosztásának története tele van mitikus elemekkel és legendákkal, de az esemény kezdete szinte bizonyosan arra az időpontra datálható, amikor a fiatal köztársaság háborúba keveredett egy Brennus néven ismert gall vezér csapataival. I. e. 390. július 18-án (más források szerint 387-ban) a két szemben álló fél Alliánál csapott össze egymással. A rómaiak ekkoriban még messze álltak a légióikat híressé tevő harcmodor kifejlesztésétől, és sokan már a meztelen felsőtestű, zilálthajú harcosokból álló gall had első rohamától megfutamodtak. Azoknak a többségét, akik bátran felvették a harcot az ellenséggel, lemészárolták. Brennus előtt nyitva állt az út Róma felé. A hadvezér és csapatai néhány nappal később el is érték a várost, fosztogatásba kezdtek és minden nőt megerőszakoltak, akit csak értek. Az épületeket felégették, a római szenátorok többségét pedig a Forumon kardélre hányták.
A túlélők a Capitoliumra húzódtak vissza. Számos támadást visszavertek, de amikor már az ostrom több hónapja tartott, végül beleegyeztek, hogy fizetnek 1000 font aranyat, csak Brennus seregével együtt hagyja el a várost. A legenda szerint a gall vezér az arany lemérésekor ellensúlyként nehezebb fémeket használt, amikor azonban a rómaiak ezt szóvá tették, még kardját is a mérlegre helyezte. Ekkor hagyta el a száját az azóta szállóigévé vált mondat: „Vae Victis!” („Jaj a legyőzötteknek”). A rómaiaknak a gallok távozása után még hosszú időre volt szükségük, hogy felocsúdjanak a sokkból. Július 18-át ezután évszázadokon át a római történelem egyik legsötétebb, átkozott napjaként tartották számon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap