Legendás apák és fiúk

Egy kegyetlen szokás utolsó hírnöke: Alessandro Moreschi, az utolsó kasztrált énekes

2018. október 12. 19:09 Múlt-kor

A 16. század közepétől Itáliában és Európa egyes más részein nagy népszerűségnek örvendtek az úgynevezett kasztrált énekesek, akiket magas énekhangjuk megőrzése érdekében még gyermekkorukban kiheréltek. Fontos szerepet töltöttek be gyermeki, magas hangjukkal a templomi kórusokban, mivel Pál apostol a korinthosziakhoz írt első levele nyomán („A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak”) a nők nem énekelhettek a templomokban. Itáliában 1870-ben betiltották a gyakorlatot, az egyik utolsó kasztrált énekes, Alessandro Moreschi hangjáról azonban készültek szóló (nem kórusi) hangfelvételek a 20. század elején.

Moreschi

Moreschi 1858-ban született az akkori Pápai Állam területén, a Rómához közeli Monte Compatriban. Lehetséges, hogy nem a megszokott okból – a hang mutálásának megakadályozására – kasztrálták, hanem jóval korábban, egy veleszületett heresérv elhárítására tett kísérletként. Annyi biztos, hogy már igen fiatalon énekelt a helyi templomi kórusban.

A források szerint Moreschi tehetségét a Sixtus-kápolna kórusának egy volt tagja, az országot egyfajta tehetségkutatóként járó Nazareno Rosati fedezte fel 1870 körül. 15 évesen Moreschi a San Salvatore in Lauro kórusában kezdett énekelni, ahol a lateráni bazilika kórusának mestere, Gaetano Capocci alatt tanult. Hamarosan a bazilika első számú szopránénekese lett. Emellett fellépett szólistaként is a „Pápa Énekesei” nevű csoporttal, amely a római elit számára tartott fellépéseket.

Moreschi igen népszerűvé vált, és egy 1883-as fellépést követően, amelyben Beethoven „Krisztus az Olajfák hegyén” című oratóriumában a Szeráf szerepében énekelt, a „Róma angyala” elnevezéssel illették. Ezt követően egy sor igen nehéz próbán és meghallgatáson ment keresztül, hogy bekerüljön a Sixtus-kápolna kórusába – itt szintén az első számú szopránénekes lett.

Ebben a kórusban rajta kívül volt további hat kasztrált énekes, azonban egyikőjük sem tudott olyan következetesen és olyan sokáig szoprán hangon énekelni, mint Moreschi. A rengeteg dicséret hatására ekkoriban a beszámolók szerint igen önteltté vált, egy előadását követően hosszú, fehér sállal a nyakában, pávaként illegette magát mások előtt, és várta a gratulációkat.

A Sixtus-kápolna kórusi hagyományának megfelelően a legidősebb kasztrált énekes visszavonulása után Moreschi vette át a szólisták vezetését 1886-ban, és egy ideig ő volt az egész kórus ügyeinek intézője is. Az 1890-es évek fordulópontot jelentettek a katolikus egyházi zenében – erőre kapott az úgynevezett cecilianizmus, egy reformmozgalom, amely a régi gregorián éneket kívánta visszahozni a templomokba, ennek azonban Róma igyekezett ellenállni, mivel a bevett kórusi gyakorlat szinte teljes eltörlését jelentette volna. Moreschi ebben a vitában nem vállalt szerepet, a kápolna felszentelt személyeire bízva a döntéseket.

Az énekes hírneve a 20. században is kitartott, és világi érdeklődést is vonzott – 1900-ban az olasz királyi család kifejezett kérésére énekelt a meggyilkolt I. Umbertó király temetésén. Ez azért is volt különleges esemény, mert maga a Vatikán ekkor még nem ismerte el az egyesült Olasz Királyságot, a két állam viszonya 1929-ig rendezetlen volt. Hangjáról az első felvétel 1902-ben készült, a brit Gramophone & Typewriter Company égisze alatt. Ezt követően 1904-ben is készültek további felvételek, összesen 17 darab.

Ezekben az években áldozott le végleg a Sixtus-kápolna énekhagyományának csillaga: 1903-ban elhunyt XIII. Leó pápa, helyére pedig X. Piusz került, aki a cecilianizmus pártolója volt. Egyik első intézkedése a „Tra le sollecitudini” kezdetű enciklika volt (éppen Szent Cecília napján, 1903. november 22-én), amely kijelentette, hogy a templomi énekben a szoprán és kontraalt hangfekvéseket kizárólag fiúk (nem felnőttek) láthatják el. Ezzel megszületett a döntés, hogy a megmaradt kasztráltakat fokozatosan „kivezetik” és nyugdíjazzák. Moreschi hivatalosan 1913-ig volt a Sixtus-kápolna kórusának tagja, ekkor töltötte ki a 30 év szolgálatot a templomban, mely után jogosulttá vált illetményére.

1914-ben megismerkedett Franz Haböck bécsi zenekutatóval, aki könyvet is írt a kasztráltakról és énekstílusukról. Haböck úgy tervezte, koncerteket fog rendezni, melyeket Moreschi hangja köré épít, hogy a 19. századi előadások hangzását autentikusan, kasztrált énekessel idézze fel. E tervének keresztbe tett azonban a tény, hogy az ötvenes éveiben járó Moreschi hangja sokat öregedett fénykora óta. Az énekes a Vatikántól néhány percnyi sétára élte nyugdíjas éveit, és 63 évesen hunyt el 1922-ben, vélhetően tüdőgyulladásban. Temetése nagyszabású esemény volt, halotti miséjét a San Lorenzo in Damaso templomban tartották. Testét a Campo Veranóban található családi sírboltban helyezték el.

A Moreschiről készült felvételeket többször elemezték az idők során különféle szakértők. Egyesek szerint csupán amiatt érdekesek, hogy egy kasztrált énekes hangját rögzítik, egyébiránt pedig nem árulkodnak különösebb tehetségről, mások szerint azonban egyrészt az énekhangokkal kapcsolatos közízlés változott az idők során, másrészt Moreschi hangja a templomi akusztika kihasználásához volt szokva, és ennek megfelelő technikával énekelt, ami szokatlannak hathat felvételről hallgatva. Tény emellett az is, hogy a felvételek készítésekor az énekes már a negyvenes éveiben járt.

Az „Ave Maria” alább hallgatható meg Moreschi előadásában:

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
X. Piusz pápaMoreschi (b) ifjúkorában

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!