2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ritkán volt része boldog házasságban az Árpád-házi királylányoknak

2021. február 27. 12:50 Kanyó Ferenc

Csehek célkeresztben

A Magyar Királyság dinasztikus politikájában értelemszerűen a közeli szomszédság töltötte be a legfontosabb szerepet, ezért a cseh és lengyel uralkodók legalább olyan gyakran házasodtak az Árpádok családjából, mint azok tőlük.

Adelhaid (1040 k.–1062) I. András király egyetlen lányaként az 1058-ban Magyarországra menekült II. Vrasztiszláv cseh fejedelemhez ment feleségül. Házasságukból négy gyermek született, közöttük a későbbi cseh király, II. Bretiszláv, de Adelhaid már nem érhette meg, hogy a férje is megkapja a császártól ezt a címet, 1062-ben ugyanis elhunyt.

Eufémia (1055–1111) – I. Béla lánya – ugyan nem lett soha cseh királyné, de a morva hercegi címet birtokló Ottónak volt a felesége, és három gyermekük született. A legidősebb, Szvatopluk rövid ideig Csehország hercege is lett, míg meg nem gyilkolták 1109-ben. Testvére, Ottó is hasonló sorsra jutott, ám ezt az édesanyjuk már nem érte meg.

II. Géza lányát, Erzsébetet (1145–1189) Frigyes cseh fejedelemhez adták hozzá még 12 évesen. Kétszer jutott neki jelentős szerep, mindkét alkalommal régensként a férje távollétében védte meg sikeresen Prágát egy trónkövetelőtől.

II. Géza másik lányáról, Odoláról szinte semmit nem tudunk, csak azt, hogy az említett Frigyes elődjének, II. Ulászló cseh király egyik fiának volt a jegyese.

Konstancia (1180–1240) I. Ottokár (1198–1230) cseh királynak lett a házastársa, miután amaz elvált az előző feleségétől. Az ürügyet az szolgáltatta, hogy közeli rokonok voltak, de Konstancia még ennél is közelebbi rokonnak számított, ám a pápa, hosszú időt követően, jóváhagyta a válást.

Konstancia királyné neve elsősorban a kolostoralapításai és adományai kapcsán maradt fenn. Közvetítőszerepet vállalt a két fia, I. Vencel cseh király és Przemysl morva őrgróf között, akik többször vívtak egymás ellen háborút.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A II. Ióannész bizánci császárt nyolc gyermekkel megajándékozó Piroskát, Szent László leányát ma is láthatjuk a Hagia Sophia vagy a Pantokrátor-kolostor mozaikjain, utóbbit ő alapítottaV. István magyar király leányának, Annának unokája, III. Andronikosz az egyik legkétesebb hírű bizánci császár lettA Magyarországra menekült II. Vrasztiszláv cseh fejedelem, aki feleségül kapta I. András király egyetlen leányát, Adelhaidot.III. Béla leánya, Konstancia (balra) többször békítette ki két fiát, I. Vencel cseh királyt és Przemysl morva őrgrófot, akik gyakran háborúztak egymássalBoleszláv lengyel fejedelemIV. Béla leánya, Szent Kinga szüzességi fogadalmat tett, lengyel férje pedig követte példájátNagy Lajos dédanyja, Boldog JolánIII. István testvére, IlonaAz Árpád-házi királylányok közül Jolánta volt az, aki a legtávolabb került, mégpedig az aragóniai udvarba. Férjét, Jakabot még terhesen is követte a hadjárataira.IV. Béla lánya, Konstancia rendkívül boldogtalan volt a halicsi fejedelem mellett, még férje életében zárdába vonultV. István lánya, Mária unokája, Károly Róbert javára mondott le magyar trónigényéről

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár