Ritka római érmére bukkant egy izraeli katona a gyakorlótéren
2021. február 10. 15:39 MTI
Kiképzés közben egy 1800 éves pénzérmet talált egy katona Észak-Izraelben - jelentette kedden a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
Korábban
A Kr. u.. 138-tól 161-ig uralkodó Antoninus Pius római császár képmása látható a ritka bronzérmén, amelyet Haifától keletre, a Menasse-fennsíkon talált kiképzése közben a kövek között a kiskatona.
Azonnal szólt feljebbvalójának, aki értesítette az Izraeli Régészeti Hivatalt (IAA). Az IAA érme szakértője szerint különlegesen ritka kincsre bukkantak, amelyet talán éppen egy római katona veszített el 1800 éve ezen a helyen.
Eddig 11 hasonló érmére bukkantak Megiddótól és Ciporitól Tiberiásig és Harbelig Izrael területén. Egyik oldalán a császár profilja, másik oldalán pedig a szíriai holdisten egész alakos képe látható.
Géva városában verték őket, "Géva Filippi népe, 217 évben" felirattal. Avner Acker, a Bar Ilán egyetem kutatója szerint ez az évszám nem a mai, Jézus születésétől kezdett időszámítást követi, hanem azt, hogy a római hatóságok hány évvel korábban adtak városi, pénzverési jogot az adott településnek.

Abban az időben Izrael földjén az attól kezdve eltelt évek számát verték a helyi pénzekre, amikortól a római hatóságok elismerték városi jogaikat és státuszukat.
Géva város szerepel Josephus Flavius írásaiban, leírása szerint a Jezréel-völgy peremén fekvő dombokon található. Heródes király veterán lovas katonákat telepített le ezen a helyen.
A Kr. u. 66-tól 70-ig tartó zsidó felkelés idején, amelyet Flavius A zsidó háború című könyvében örökített meg, helyi és római egységek indultak Gévából a Beit Searim nevű városnál lévő zsidó harcosok ellen.
A legtöbb kutató szerint a Mismar Haemek kibuc közelében található Tel Abu Sosa nevű domb rejtheti az egykori Géva városát. A Bar Ilan Egyetem ásatásai tavaly nyáron erődítmények és épületek maradványait tárták fel a hellenisztikus korszaktól a bizánci korszakig (Kr. e. 300 – Kr. u. 7. század) ezen a helyen.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
- Hirosima és Nagaszaki nélkül: Egy alternatív világrend képe 12:34
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala 11:12
- Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért 10:49
- Tréfás pillanatok bolondok napjára 09:50
- Titokzatos bronzkori lelet: 3500 éves tőröket találtak 09:05
- A gúnynév, amit komolyan vettek: a „Legyőzhetetlen Armada” 08:13