Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg

Régi emlékek, modern technika

Manapság az újabb technológiák lehetővé teszik számunkra, hogy még pontosabb képet nyerjünk az egykori városról. Jelenleg is folyik egy program, Stefano Vanacore vezetésével, aki a Pompeji Régészeti Lelőhely restaurátorműhelyének az igazgatója. A projekt célja, hogy a Pompejiben található gipszöntvényeket felújítsák, és lézerek segítségével háromdimenziós képeket nyerjenek róluk.

A restaurálás azért is vált szükségessé, mert a gipszfigurák állapota jelentősen leromlott, a bennük található vasmerevítő rudak korrodálódtak, a gipsz pedig lekopott vagy lyukacsossá vált. A szobrok állapota eltérő, mert az elmúlt másfél évszázadban különböző minőségű gipszet használtak, és meglepő módon a Fiorelli által készített gipszöntvények számos későbbinél sokkal jobb állapotban maradtak fent.

Stefano Vanacore, a pompeji régészeti lelőhely laboratóriumának igazgatója egy áldozattal a kezében

A 86 gipszfigurából 16-ot CT-vizsgálatnak is alávetettek, amely további információkat eredményezett a város egykori lakosairól. Pompeji lakosai például alacsony cukortartalmú ételeket fogyasztottak, mert a megvizsgált gipszöntvényekben feltűnően ép fogazatokat találtak. De olyan apróságokra is fény derült, mint az Arany Karkötő házában elhunyt egyik kisgyermek nyakában található amulett, amely túlságosan beépült a gipszbe ahhoz, hogy korábban észrevegyék.

De nemcsak a gipszöntvényeknél segíthet a modern technológia. A Microsoft és a francia INRIA intézet együttműködésével valósult meg Pompeji háromdimenziós modellje. A projekt első lépéseként a Diomédész villát mérték fel, majd az egész város következett. A modellt harmincezer képből alkották meg, egy olyan drónnal, amelyet léggömbök segítségével reptettek, valamint különböző szenzorokkal és robotkarokkal szereltek fel.

A készülék ötven órát töltött a levegőben. Az így nyert képekből végül egy szuperszámítógép rakta össze a modellt úgy, hogy akár egy böngészőből is megtekinthető legyen. A számolás 1200 órát vett igénybe a nagyteljesítményű számítógépnek.

A Vezúv egyik ókori áldozata. A halottak meglepően jó állapotú fogai arra utalnak, alacsony cukortartalmú étrendjük volt.

A technológiai forradalom eredménye lehet a Papiruszok Villájában talált tekercsek megfejtése is, amely már régóta izgatja a kutatók fantáziáját. A villa a közeli Herculaneumban található, és Julius Caesar apósának, Lucius Calpurnius Piso Caesoninusnak a tulajdonában állt, aki közismert gyűjtő volt. Az épületben előkerült egy könyvtár, számos elszenesedett papirusztekerccsel, amely azonban olvashatatlanná vált a katasztrófa következtében. A fáziskontrasztos tomográfia (XPCT) segítségével most úgy tűnik, hogy előbb-utóbb valamennyi tekercs feltárhatja a titkait.

1. A halálos Vezúv
2. Régészeti kutatások
3. Kupidók és császári rokonok
4. Régi emlékek, modern technika

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült