„Pogány táncos istennő” a kivégzőosztag előtt

Az 1876-ban született Margaretha igazi énjére Holland Kelet-Indiában, Jáva szigetén talált rá, ahová egy magasrangú katonatiszt feleségeként érkezett. Rudolf MacLeod kapitány alkoholizmusa és brutalitása pokollá tette az életét, amelyből a fiatal nő a tánc világába menekült. Válása után Margaretha Párizsba utazott, ahol egzotikus tánctudása jó megélhetést biztosított számára.

A francia főváros lakóit legelőször 1905 márciusában kápráztatta el. Az egyre inkább ismertté váló Margaretha felvette a Mata Hari (malájul: „hajnal szeme”) művésznevet. A különleges délkelet-ázsiai performanszok, amelyekben Mata Hari rendszerint hiányos ruhadarabokban lejtett, beindították az emberek fantáziáját. Többen úgy vélték, hogy a táncosnő Indiában egy Sivának emelt templomban nőtt fel, mások azt híresztelték, hogy különleges tánctudása szüleinek, leginkább anyjának köszönhető, aki egy indiai templomi táncosként kereste a kenyerét. Az erotikus kisugárzású darabok megtették hatásukat, a férfiak a pogány, táncos istennő Mata Hari lábainál hevertek, aki népszerűségét kihasználva gyakorta luxusprostituáltként egészítette ki jövedelmét.

Az első világháború kezdetére az ünnepelt táncosnő egy igen tekintélyes nemzetközi klientúrával rendelkezett, amely felkeltette a német és a francia titkosszolgálatok érdeklődését. Holland állampolgárként (Hollandia semleges országként kimaradt a fegyveres konfliktusból) Mata Hari viszonylag szabadon átléphette az országhatárokat. A francia titkosszolgálat végül felkérte, hogy utazzon Madridba, és női bájait bevetve próbáljon meg fontos információkhoz jutni a megkörnyékezett diplomatáktól és egyéb fontos tisztséget betöltő férfiaktól. Mata Hari hamarosan belekerült a nemzetközi kémügyek intrikáktól átszőtt szövevényes hálójába, amely megpecsételte sorsát. A francia megbízói szemében az idő múltával egyre gyanúsabbá vált. Azt feltételezték róla, hogy kettős ügynök, és 1917. február 13-án végül Párizsban letartóztatták.

Tárgyalása a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött zajlott. A védelmét korábbi szeretője egy 74 éves ügyvéd látta el. Bár nem voltak egyértelmű bizonyítékok, hogy a németeknek kémkedett, a táncosnőt végül halálra ítélték.

Az ítéletet 1917. október 15-én hajtották végre. Mata Hari elegáns, fehér ruhában állt a kivégzőosztag elé a Párizs közeli vincennes-i kaszárnyában. Kérésére szemét nem kötözték be. Mivel porhüvelyéért egyetlen rokona sem jelentkezett, testét az orvosképzésben használták fel. Az egykori táncosnő fejét pedig bebalzsamozták és a párizsi Anatómiai Múzeumba vitték, ahonnan az később nyomtalanul eltűnt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma