Hét híres szerető, aki megrázta a világot

Minden sikeres férfi mögött áll egy nő – és néha egy szerető. A történelem legbefolyásosabb női ágyasai rendszerint – bár kivételek is akadtak – inkább erős személyiségükkel, mintsem lenyűgöző szépségükkel csavarták ujjaik köré a politikusokat, királyokat és hadvezéreket. A „tevékenységükért” cserébe kívánt ellenszolgáltatás pedig sokféle lehetett: pénz, hírnév, politikai előny, hazafias célok, sőt, néha még szerelem is.

Boleyn Anna

Thomas Boleyn, Rochefort grófja és a norfolki hercegnő leánya, Anna (1507-1536) I. Ferenc francia király udvarában nevelkedett, majd 18 évesen VIII. Henrik angol király első feleségének, Aragóniai Katalinnak az udvarhölgye lett.

Franciaországi tartózkodása alatt tökéletesen elsajátította francia a nyelvet, szorgalmasan tanulmányozta az ország kultúráját és az udvari etikettet, így igazi esemény lett, amikor 15 évesen nővérével együtt bemutatták az angol udvarban. Hamar a férfiak kedvencévé vált, több futó kalandba is belekeveredett, és nemsokára az angol király szeme is megakadt rajta.

VIII. Henrik akkoriban már hosszabb ideje próbálta VII. Kelemen pápát rávenni, hogy semmisítse meg Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, mivel felesége képtelen volt életképes fiú utódot világra hozni. A pápa azonban vonakodott a házasság felbontásától, mire Henrik úgy döntött, saját kezébe veszi a dolgot: 1533. január 25-én titokban feleségül vette a már terhes Boleyn Annát.

Az esemény több szempontból is történelmi mérföldkőnek számított: a házasság megkötése, illetve Henrik első házasságának megsemmisítése körüli bonyodalmak vezettek az anglikán egyház megalapításához és a nász gyümölcse lett a későbbi I. Erzsébet, a „szűz” királynő, akinek uralkodása alatt Anglia nagyhatalommá vált.

A női szépség iránt fogékony Henrik azonban hamar ráunt az állandóságra és újabb viszonyokba bonyolódott, emiatt egyre gyakoribbak lettek a házastársi veszekedések. Annát már csak egy fiúgyermek menthette volna meg, de 1534-ben elvetélt, 1536 januárjában pedig egy halva született fiút hozott világra; sorsa ezzel megpecsételődött. VIII. Henrik még ugyanabban az évben házasságtörés, vérfertőzés és felségárulás vádjával bíróság elé állíttatta, és nem sokkal később lefejezték.

Madame Pompadour

Jeanne-Antoinette Poisson, Pompadour márkinője (1721-1764) egy párizsi polgári család elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot. Egy álarcosbálon hívta fel magára az akkor még előző szeretője, Châteauroux hercegnő halálát gyászoló XV. Lajos figyelmét. Az 1745 februárjában tartott ünnepséget követően Jeanne-Antoinette alig egy hónap múlva Lajos elsőszámú szeretője lett, „szolgáltatásaiért” cserébe a király márkinői rangra emelte. A szépséges és okos asszony teljesen a befolyása alá vonta királyt, és idővel beleszólhatott az állam- és külügyekbe is, aminek – a közkeletű vélekedéssel szemben – számos pozitív hozadéka lett Franciaországra nézve. Hatalma akkora volt, hogy pozícióját a király másik szeretője, a híres Marie-Louise O’Murphy de Boisfaily sem tudta megrengetni.

Az udvarban szerzett nagy befolyásával azonban több ellenséget is szerzett magának. A király törvényes gyermekei, különösen egyetlen fia, a trónörökös Lajos Ágost folyamatosan a grófnő ellen intrikált.
Madame Pompadour költekező életmódját többen is szemére vetették, a teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy nagy összegeket fordított a művészetek támogatására. Pártfogoltjai közé tartozott többek között Montesquieu és Rousseau is, Voltaire-t pedig ő neveztette ki udvari történetíróvá.

Miután szépségének hanyatlását önmaga is belátta, visszavonult, és „hivatalos szeretőből” a király igazi barátja lett, sőt még Lajos későbbi szerelmi kalandjait is ő szervezte. „Őfelsége, az Alsószoknya” – ahogyan II. Frigyes porosz király nevezte – rendkívüli asszony volt: a megcsalt királynével kialakított jó kapcsolata jelzi, hogy gyakran még ellenségeit is hatalmába kerítette.

Marie Walewska

Marie Walewska (1786-1817) lengyel nemes asszony Napóleon egyik szeretőjeként írta be nevét a történelemkönyvekbe. A már házas Marie 1806-ban Błonie-ben vagy Jabłonna-ban találkozott a francia császárral, akivel – visszaemlékezése szerint – ekkor csupán néhány szót váltott; a császárt azonban azonnal letaglózta az asszony szépsége, és Varsóba kérette, hogy újra találkozhasson vele.

Marie eleinte vonakodott attól, hogy Napóleon szeretője legyen, de végül néhány lengyel arisztokrata meggyőzte arról, hogy ez hazafias kötelessége. Arra számítottak ugyanis, hogy a csábító segítségével sikerül kivívniuk hazájuk régóta áhított függetlenségét. Visszaemlékezésében az asszony is ezzel nyugtatgatta magát, mondván, az affér csupán a megszűnt lengyel államiság újjáélesztésének céljait szolgálta.
A kapcsolatot mindkét fél szigorúan titokban tartotta. Walewska csak esténként kereste fel Napóleont a királyi kastélyban, és még reggel előtt távozott. Ennek ellenére a legmagasabb varsói körökben az egyik legfelkapottabb téma a lengyel nemes asszony és a francia császár viszonya lett.

Amikor Napóleon áthelyezte székhelyét a kelet-poroszországi Finckenstein-kastélyba, Walewska is vele tartott, de továbbra is ügyelt arra, hogy titkos románcuk ne tudódjon ki. 1809-ben, bécsi utazása idején is követte a császárt; Napóleon és kísérete ekkor a Schönbrunn-kastély mellett szállt meg. Az asszony teherbe esett, majd visszatért Walewicébe, hogy életet adjon közös fiúknak, Alexandre Josephnek, akiből néhány évtizeddel később neves politikus és diplomata lett.

Walewska és Napóleon 1810-ben Párizsba költözött, kapcsolatuk azonban véget ért. Marie 1812-ben elvált férjétől, Colonna-Walewski bárótól, majd nem sokkal halála előtt hozzáment régi szeretőjéhez, Philippe Antoine d'Ornanóhoz.

Mata Hari

Eredeti nevén Margaretha Geertruida Zelle egy kalapüzletet működtető kohász leányaként született 1876-ban Hollandiában. Élete első felében folyamatosan költözködött. Éppen hágai nagybátyjánál élt, amikor megismerkedett későbbi férjével, a skót származású Rudolf MacLeoddal, akivel Holland Kelet-Indiába (ma Indonézia) költöztek. Házasságuk hamarosan tönkrement, miközben Jáván Mata Hari színésznek állt. Később Párizsban táncosnőként és kurtizánként tűnt fel: lenge öltözetében Távol-Keleten tanult egzotikus táncokat lejtett a nagyérdemű előtt, miközben a sajtó egy európai férjet szerzett indiai hercegnőként mutatta be. 1905-ben a milliomos francia iparmágnás, Émile Étienne Guimet szeretője lett.

Az 1900-as évek elején rengeteget utazott, megfordult Berlinben, Párizsban, Kairóban, Madridban, Rómában, Monte Carlóban, ahol erotikus tánctudásával kápráztatta el a kíváncsi közönséget. Karrierje 1912-ben hanyatlásnak indult, ezt követően kurtizánként kereste a mindennapi kenyérre valót.

Viszonya volt magas rangú katonatisztekkel, politikusokkal és nagy befolyással rendelkező üzletemberekkel is. Határokon átívelő tevékenysége és folytonos utazásai óhatatlanul magára vonták a hatóságok figyelmét az első világháború idején. 1917 januárjában a franciák megfejtettek egy német rejtjeles üzenetet, amelyben egy H-21 nevű német kémről írtak. Néhány történész azt gyanítja, hogy a lebuktatás a németek terve volt, mivel ekkor már tudomásuk volt arról, hogy a franciák meg tudják fejteni a rejtjeleiket.

1917. február 13-án Mata Harit a párizsi hotelszobájában letartóztatták, és Németországnak történő kémkedéssel, valamint 50 ezer francia katona megölésében való bűnrészességgel vádolták. Bár a brit és francia hatóságok nem találtak elégendő bizonyítékot ellene, és még a párizsi holland konzul is felszólalt a védelmében, a 41 éves kurtizánt 1917. október 17-én kivégezték.

Eva Braun

Eva Braun (1912-1945) tizenhét éves korában kezdett dolgozni eladóként a náci párt hivatalos fényképésze, Heinrich Hoffmann boltjában. 1929 októberében itt találkozott először a nála huszonhárom évvel idősebb Adolf Hitlerrel. 1933-tól fényképészként dolgozott Hoffmann mellett, így lehetősége nyílt, hogy csatlakozzon a Führer kíséretéhez, mint a nemzetiszocialista párt fotósa, és náci vezér figyelmét két öngyilkossági kísérlettel is megpróbálta magára vonni. Erőfeszítései eredményre vezettek, és 1936-ban már Hitler „háztartásához” tartozott.

Hitler és Braun soha nem mutatkoztak együtt a nyilvánosság előtt. Evának külön szobája volt a Berghofban, a berlini rezidencián és a berlini bunkerben is. A fiatal nő kevés politikai befolyással bírt Hitlerre, a náci pártnak sem volt tagja. Egy idő után Braun ugyan Hitler magántitkárává lépett elő, de soha nem vehetett részt a politikai megbeszéléseken.

1945 áprilisában Braun Berlinbe utazott, hogy Hitlerrel legyen a Führer-bunkerben, és nem volt hajlandó eltávozni onnan akkor sem, amikor a Vörös Hadsereg már Berlin kapujában állt. Április 28-ról 29-re virradó éjjel a Führer és Eva Braun egy egyszerű polgári ceremónia keretében összeházasodtak. Április 30-án – miután elköszöntek az alkalmazottaktól – mindketten öngyilkosságot követtek el. Eva ciánkapszulát vett be, Hitler pedig a jobb halántékára leadott lövéssel végzett magával.

Marilyn Monroe

Marilyn Monroe 1926-ban, Norma Jeane Mortenson néven látta meg a napvilágot Los Angelesben. Nehéz körülmények között nevelkedett, egy ideig árvaházban is élt. A második világháború idején hadiüzemben dolgozott, ahol a hadsereg egyik fotósa felfigyelt a szépségében rejlő lehetőségekre, és nemsokára már meztelenül állt modellt. 1948-ban szerepelt először filmben, ám a nagy kiugrást az 1953-ban forgatott Niagara című alkotás jelentette, amelyben nőiessége teljes pompájában ragyogott. Ebben az évben még két főszerepet játszott, és képei megjelentek a Playboy magazin első számában.

Noha filmjei nem képviseltek azonos esztétikai minőséget, egy valamiben közösek voltak: igyekeztek maximálisan kiaknázni vonzerejét, és olykor-olykor még drámai színészi alakítás, önfeledt komédiázás is színezte a jellemrajzát.

Először 16 évesen vezették oltár elé, ez a házasság – egy munkással – négy évig tartott. Később már hírességekhez ment feleségül: 1954-ben Joe DiMaggio baseball játékoshoz, majd 1956-ban Arthur Miller drámaíróhoz.

Flörtjeiről legendák keringenek, állítólag Yves Montand sanzonénekes, John F. Kennedy elnök és fivére, Robert sem tudott ellenállni csábító szépségének. Bár JFK egyetlen házasságon kívüli kapcsolatát sem ismerték el hivatalosan, széles körben ismert volt, hogy az elnök képtelen feláldozni Casanova-életét a házasság oltárán. A „skalpok” közül a legnagyobb kétségkívül Marilyn Monroe volt.

A szexszimbólum 1962. augusztus 5-én bekövetkezett halála után a filmcsillag elnökkel folytatott szerelmi viszonya egyre nagyobb publicitást kapott. J. Edgar Hoover FBI-igazgató azt állította, hogy a szövetségi nyomozók birtokában levő titkos szexkazettán szereplő férfi nem más, mint Kennedy, mások pedig magát JFK-t gyanúsították azzal, hogy szerepe volt a színésznő halálában.

Wallis Simpson

A brit uralkodóház történetének egyik legnagyobb szerelmi botránya VIII. Edward brit uralkodó és az amerikai Wallis Simpson (1896-1986) nevéhez fűződik. Wallis egy lisztkereskedő leányaként látta meg a napvilágot Pennsylvaniában. Gyermekkorában tragédiák sorát kellett elviselnie, ám élete később a megfelelő mederbe terelődött, és koldusbot helyett színvonalas iskolák és partik várták. A kitűnő öltözködési stílusáról és jó modoráról is ismert leány 1916-ban elkötelezte magát az amerikai haditengerészet egyik pilótája mellett, akit munkája hamarosan a Távol-Keletre hívott, az asszony pedig követte őt. Hűsége azonban nem bizonyult töretlennek: szerelmi afférba keveredett egy argentin diplomatával, majd Kínában az olasz külügyminiszterrel, Galeazzo Ciano gróffal, Mussolini vejével szűrte össze a levet.

Második házassága idején – mely során felvette a Simpson nevet – Angliába költözött, ahol belevághatott a válság által nem érintett hajózási üzletbe. A brit társasági eseményeken ismerkedett meg Edward walesi herceggel, akinek ironikus módon szeretője, Lady Furness mutatta be Wallist. 1934-ben, miközben férje sorra bukott bele a különböző pénzügyleteibe, az asszony maga „váltotta le” Furnesst a herceg ágyában. A trónörökös mellett más szeretőkkel is viszonyt folytató Wallis az összes nőtt elkergette a herceg körül, aki szolgai módon kezdett el függeni a férjes asszonytól. A királyi család nem nézte jó szemmel a kapcsolatot, mivel a trónörökös egyre jobban eltávolodott a hivatalos kötelezettségeitől.

Apja halála után, 1936. január 20-án Edward a Brit Birodalom uralkodója lett, de mivel az anglikán egyház komoly aggodalmának adott hangot az elvált asszonnyal kötendő házasság tervének hallatán, az év végén lemondott trónjáról. Miután Wallis is elvált második férjétől, 1937. június 4-én, az elhunyt V. György 72. születésnapján egybekeltek.

A Hitler által is szimpatikusnak mondott Wallis – akit eleinte nem akartak elismerni Windsor hercegnéjeként – férjével Franciaországban telepedett le. A királyi családhoz fűződő viszonyuk folyamatosan javult, ma mindketten a windsori kastély közelében fekvő Royal Burial Ground-ban alusszák örök álmukat. Wallis Simpson sírfeliratán pedig ez áll: ”Wallis, Windsor hercegnéje”.