Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna

Julius Haynau, a magyarországi császári csapatok parancsnoka. Az osztrák hentesnek is nevezett hadvezért az 1850-es londoni útján felismerte a tömeg, és jól el is páholta.

Harc a túlerővel

A magyarországi császári csapatok parancsnokává május végén kinevezett Julius Haynau 170 ezer fős seregével szemben a hozzávetőlegesen hasonló létszámú, az ellátásban és a kiképzésben is hátrányt szenvedő magyar honvédsereg nézett szembe. Az orosz csapatok érkezésével az erőviszonyok megváltoztak, a függetlenség védőinek a továbbiakban több mint kétszeres túlerővel kellett szembeszállnia.

A magyar vezérkarban megfogalmazódott és kidolgozott haditerveknek megfelelően a honvédeknek még az ellenséges seregek egyesítése előtt, külön-külön kellett volna legyőzniük az osztrák és az orosz csapatokat. A ragyogó tehetségű Görgei Artúrnak azonban nem sikerült megállítania Haynau támadásait, és a május 21-én visszafoglalt Pest-Budát már július 11-én kiürítették és átadták az osztrákoknak.

Buda 1849-es ostroma

A főváros elvesztése után a május 2-án hivatalba lépő, Szemere Bertalan miniszterelnök vezette kormány és a magyar országgyűlés a válságossá váló hadihelyzet következtében előbb Szegedre, majd Aradra költözött.  A korábban sikert sikerre halmozó Bem József seregei július 31-én Segesvárnál, majd augusztus 6-án a Nagyszeben melletti Nagycsűrnél is vereséget szenvedtek, a szabadságharc utolsó jelentős, vesztes ütközetére augusztus 9-én, Temesvárnál került sor.

A temesvári csatavesztést követően augusztus 10-én Szemere kormányfő és Batthyány Kázmér külügyminiszter a minisztertanács felhatalmazásával felajánlotta a koronát a cári család valamelyik tagjának, ha az hajlandó biztosítani az 1848-as áprilisi törvények érvényességét. Orosz részről azonban teljes elutasításra találtak.

A kormányzó hű vezérei körében: Klapka György, Perczel Mór, Dembinszky Henrik, Kossuth Lajos, Bem József és Aulich Lajos

Az utolsó két erődig

Augusztus 11-én az államfő, Kossuth Lajos kormányzó-elnök a teljes katonai és politikai hatalmat Görgeire ruházta át. A teljhatalommal felruházott tábornok elhagyta Aradot, és még aznap haditanácsot hívott össze. Főtisztjei körében Görgei az oroszok előtti feltétel nélküli fegyverletétel javaslatával állt elő, amit a fegyveres harc kilátástalansága indokolt.

A javaslatot a haditanács elfogadta, s így augusztus 13-án a világosi vár alatt húzódó szöllősi mezőn a fősereg letette a fegyvert Fjodor Rüdiger lovassági tábornok előtt, majd még augusztus folyamán a további kisebb csapattestek is megadták magukat, vagy egyszerűen feloszlottak.

Görgei döntésével – miszerint csak az orosz csapatok előtt volt hajlandó a megadásra –, utalt arra, hogy az osztrákok nem voltak képesek legyőzni őt, és minden bizonnyal több száz, a honvédseregben szolgálatot teljesítő volt császári és királyi katonatiszt életét mentette meg a hírhedten kegyetlen Haynau rögtönítélő bíróságától, valamint a szinte biztos kivégzéstől.

1849 szomorú augusztusát követően csak két erőd, Pétervárad és Komárom folytatta a harcot. A körülzárt péterváradi várőrség szeptember 7-én feltétel nélkül átadta az erődöt az ostromlóknak, majd szeptember 27-én a bevehetetlen komáromi erődrendszer átadásának feltételeiről is megállapodás született.

Komáromot Klapka György vezetésével mintegy 20 ezer honvéd védte, ezért a gyors és zökkenőmentes megadás érdekében még az egyéb esetekben kérlelhetetlen és kíméletlen Haynau is komoly engedményekre kényszerült. A komáromi védők végül október 2–4. között teljes körű amnesztia és szabad elvonulás fejében átadták a várat, a politikusok és a katonák is sértetlenül külföldre távozhattak.

1. Harc a túlerővel
2. Főtisztek osztrák kézen
3. Az ítélet: halál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban