Ősi Shiva Lingamokat találtak Dél-Kasmírban

Ősi hindu szentély nyomaira bukkantak Dél-Kasmírban, miután a víz visszahúzódott egy forrás medréből. A leletanyag különleges: tizenegy Shiva Lingam, valamint több más hindu bálvány került elő. A régészek szerint a Karkota-dinasztia korából származhatnak, és egy egykori templom maradványait jelzik.

Ősi leletek a kiszáradt forrás mélyéről

A Dél-Kasmírban található Aishmuqam térségében, a Karkoot Nág forrás helyreállítása során különleges régészeti leletek kerültek elő. A vízszint csökkenése felfedte a forrás alján rejtőző építményt, amely hindu szobrokat, köztük tizenegy Shiva Lingamot – más néven „Shivlinget” – tartalmazott - adta hírül Jammu és Kasmír Levéltári, Régészeti és Múzeumi Főosztálya.

A Shiva Lingam a Shaivizmus központi szimbóluma. A hindu istenség, Siva anikonikus ábrázolásaként a teremtés és pusztítás ciklusát testesíti meg. Az isteni férfi és női princípium egyesülésének jelképe, amely az univerzum állandó megújulását fejezi ki.

Karkota-kori vallási örökség

Bár a tárgyak pontos keltezése még nem történt meg, a lelőhelyet a szakértők a Karkota-dinasztia korához kötik. Ez a hatalmas uralkodóház a Kr. u. 7–9. században uralta a Kasmír-völgyet és az indiai szubkontinens északi részeit. A feltételezések szerint a most feltárt objektumok egykor egy templom részei lehettek, amely a forrás mellett állt.

A dzsammui és kasmíri Levéltári, Régészeti és Múzeumi Hivatal illetékesei úgy vélik, a helyszín jelentős vallási központ lehetett. A templom, a forrás és a szent tárgyak együttese egykor fontos zarándokhely szerepét tölthette be.

Kapcsolódó felfedezések és kulturális jelentőség

A mostani lelet nem elszigetelt eset. Nemrég a Baramulla körzethez tartozó Khanpora térségében is találtak egy Shiva Lingamot. Ez utóbbit a Jhelum folyó medrében fedezték fel homokkitermelés közben.

Kuldeep Krishan Sidha, a Levéltári, Régészeti és Múzeumi főosztály vezetője hangsúlyozta a leletek kulturális értékét. A Shiva Lingamokat „a tartós kulturális örökségük bizonyítékának” nevezte, és megerősítette: az intézmény elkötelezett az ilyen jelentős szellemi és oktatási kincsek megőrzése mellett.

A Karkota-dinasztia: Kasmír aranykora

A Karkota-dinasztia a 7. és 9. század között uralkodott a Kasmír-völgyben, és a térség történetének egyik legfényesebb korszakát hozta el. A dinasztia alapítója, Durlabhavardhana a Gupta-hagyományokat folytatta, de a legnagyobb hatalmat Lalitaditya Muktapida idején érte el. Ő sikeresen terjesztette ki birodalmát az indiai szubkontinens északi területeire, sőt nyugat felé is vezetett hadjáratokat.

A korszakot nemcsak katonai erő, hanem kulturális és vallási virágzás is jellemezte. Számos templom, kolostor és műalkotás készült ekkor, amelyek közül sok a shaivizmushoz kapcsolódik. A Karkoták támogatták a hinduizmus különböző irányzatait, de Siva kultusza kiemelt szerepet kapott a királyi pártfogásban.

A Shiva-kultusz terjedése Indiában

Siva az indiai vallás egyik legősibb és legsokoldalúbb istene, akit a hinduk a teremtés, pusztítás és megújulás isteni erejeként tisztelnek. Kultusza az indiai szubkontinens egész területén elterjedt, de különösen Észak-Indiában, köztük Kasmírban kapott kiemelt szerepet. A Shaivizmus, mint vallási irányzat, már a Kr. e. 1. évezredben jelen volt, és később beépült a klasszikus hinduizmusba.

A Shiva Lingam tisztelete – mint az isten anikonikus formája – templomi központtá tette a forrásokat, barlangokat és hegyi helyszíneket, melyeket a hívők szentként kezeltek. A Karkota-dinasztia uralma alatt ez a kultusz tovább erősödött, és szoros kapcsolatot ápolt a helyi hagyományokkal, művészettel és vallási intézményekkel.