Öldöklés Isten nevében – a droghedai vérfürdő
2015. szeptember 25. 14:12
1649. augusztus 15-én, alig több mint fél évvel azután, hogy I. Károly angol király feje porba hullt a londoni Whitehallon, az Oliver Cromwell által vezetett angol parlamenti hadsereg, a New Model Army 12 ezer fegyveressel és az Írországban valaha látott legtöbb ostromgéppel partra szállt a Dublin külvárosában található Ringsendnél. A fiatal angol köztársaságnak égető módon szüksége volt egy katonai győzelemre, hogy ellensúlyozni tudja az angol monarchisták és az ír katolikusok között formálódó szövetséget, valamint a király kivégzését követő népszerűség-csökkenést. Cromwell célja elérése érdekében észak felé vonult, és ostrom alá vette a mintegy 3 ezer katonával védett Drogheda városát. Miután szeptember 10-én a helyőrség parancsnoka, az angol Sir Arthur Aston elutasította a megadásra való felszólítást, másnap Cromwell csapatai támadásba lendültek. A város elfoglalása és az azt követő, számos civil áldozatot követelő mészárlás Európa-szerte komoly felzúdulást keltett, és megszilárdította a Cromwell kegyetlenségéről szóló híreszteléseket.
Korábban
Cromwell, a királyölő
Oliver Cromwell a 17. századi angol történelem, Stuart-királyság és a londoni parlament közötti kibékíthetetlen ellentétek időszakának központi alakja. A század elején, Erzsébet királynő halála után a trón – az éppen I. Erzsébet által lefejeztetett – Stuart Mária leszármazottaira szállt. I. Jakab, valamint fia és örököse, I. Károly – az akkoriban a nagy európai államokhoz hasonló módon – abszolutista módszerekkel igyekezett kormányozni a monarchiát. Ez a parlamenttel való szembekerüléshez vezetett, amely elszántan igyekezett megvédeni az 1215-ben elfogadott Magna Cartában lefektetett jogait. Az ellentétek polgárháborúhoz vezettek: egyik oldalon a királypártiak álltak, akiket a nemesek, az anglikán egyház és a katolikusok támogattak, a másik oldalon pedig a parlamenti erők sorakoztak fel, akiket a kisnemesek, a termelő rétegek, a puritánok és a hierarchiaellenes vallási mozgalmak pártfogoltak.
A parlamenti erők között hamarosan feltűnt Oliver Cromwell, egy vidéki kisnemes, akit szigorú elvek és határtalan energia vezérelt. Miután újraszervezte a parlamenti hadsereget, 1645 júniusában döntő jelentőségű csatában legyőzte a királypártiakat Nasebynél. Cromwell 1649-ben már egyike volt azon három befolyásos politikusnak, akik I. Károly halálra ítéléséről döntöttek. A király lefejezése után Cromwell kikiáltotta a köztársaságot, amelynek kvázi teljhatalmú vezetője lett. Miután rendezte a belső kérdéseket, hadjáratot indított a köztársaságiak ellen lázadó, királypárti erőknek menedéket nyújtó Skócia és Írország ellen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- Goebbels „utolsó éjszakája” – hat gyerek halála
- „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
- Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini
- Audrey Hepburn tiniként támogatta a holland antifasiszta ellenállást
- Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini
- Regényeivel vette fel a harcot a fasizmus terjedése ellen Karel Čapek
- A halál balvanói alagútja
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
