Nyár nélküli évben született Shelley őrült tudósa

Változások

A Frankenstein, avagy a modern Prométheusz 1818. január elsején jelent meg először, ötszáz példányban, névtelenül. Az előszót Percy Shelley írta meg, az ajánlás pedig a filozófus William Godwinnak szólt, aki Mary apja volt.

1823. augusztus 11-én következett a második kiadás, két kötetben, nagyrészt a Richard Brinsley Peake által bemutatott három felvonásos darab sikerét meglovagolva. Mary Shelley neve ezen az újabb kiadáson már szerzőként tűnt fel.

Shelley egyébként megnézte az ominózus darabot, és bár a történet adaptációja nem nyerte el a maradéktalan tetszését, a lényt játszó színész, Thomas Cooke alakítása lenyűgözte.

Illusztráció a könyv 1831-es kiadásából.

Wikipédia / Közkincs

Az 1831. október 31-én megjelent változatot a szerző módosította az első változathoz képest. Manapság elsősorban ezt a szöveget olvashatja mindenki. A strukturális különbségek mellett a korábbi változatban például Elizabeth Lavenza Victor Frankenstein unokatestvére.

A tudós alakja is átformálódott, 1818-ban még a szabad akarat gyakorlója, 1831-ben azonban már a sors könyörületére bízza magát.

Mindezek a változtatások magyarázhatóak Mary Shelley életkörülményeinek a megváltozásával is. 1822. július 8-án ugyanis Percy Shelley két társával együtt egy vitorlás fedélzetén viharba került, és elsüllyedtek.

Két gyermeke, Clara és William korábban meghalt, ezért Mary az egyetlen túlélőnek, Percy Florence-nek szentelhette a figyelmét. Mindez értelemszerűen megváltoztatta Mary Shelley hozzáállását a világhoz, ezért a szövegben található forradalmibb hangulatú elemeket kihúzta. Másrészt ezalatt a 13 év alatt ő maga is tapasztaltabb íróvá és szerkesztővé vált.

Mary Shelley számos művet írt még, például történelmi regényeket, a Valpergát és a Perkin Walbecket, vagy egy posztapokaliptikus science fictiont, Az utolsó embert, amelyben a pestis kipusztítja a világot. Leghíresebb alkotása alighanem mégis az a Frankenstein marad, amelyet fiatalon, egy társasági szórakozás keretében alkotott meg.

1. Nyármentes nyaralás
2. Hol a határ élet és halál között?
3. Az őrült tudós születése
4. Változások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején